Az imáról

„A hálaadás és a kérés úgy tartoznak össze, mint az alsó és felső ajkunk.” (Spurgeon)

„A hitből fakadó ima a közelgő áldás előrevetődő árnyéka.” (Spurgeon)

„Amint a tömjén a parázs életét felfrissíti, úgy frissíti fel a szív reményeit az imádság.” (Goethe)

„Az imádság: a lélek lélegzetvétele, lelkiállapot. Nem a mi imádságunk indítja meg Jézust, hanem Ő az, aki imádságra indít.” (O. Hallesby)

“Amikor imádkoztok, ne legyetek olyanok, mint a képmutatók, akik szeretnek a zsinagógákban és az utcasarkon megállva imádkozni, hogy lássák őket az emberek. Bizony, mondom néktek: megkapták jutalmukat. Te pedig, amikor imádkozol, menj be a belső szobádba, és ajtódat bezárva imádkozzál Atyádhoz titokban; Atyád pedig, aki látja, amit titokban teszel, megfizet neked.” (Mt 6:5-6)

“Áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket.” (Luk 6:28)

Kérni
Mind kap, aki kér.
Az is, aki nem beszél.
A fák: tárt kezek –
Égbe nyúló tenyerek.
Értik teremtőjüket.
(bl)

„A szívnek olyan jogai vannak, melyekről az észnek egyáltalán nincs fogalma. Az ész azt mondja, vajon van-e értelme az imádságnak, a szív pedig imádkozik.”
(Klug I.)

„Isten a szív imádságát szereti, és nem a szavunkra figyelmez.” (Mikes Kelemen)

„Az ima belélegzi Isten szeretetét és kegyelmét, és kileheli az Isten dicséretét.” (Spurgeon)

„Az imádság a szemlélődő lélek beszélgetése az Istennel.” (Evagriosz Pontikosz)

Az ima nem kívülről érkező szavak sorozata, nem helyhez kötött tevékenység, nem megtanulandó, vagy felmondandó lecke, hanem a lélek alapvető minősége és igénye. (Tisch Ferenc)

„Az imádkozásban legyetek kitartóak és legyetek éberek: ne szűnjetek meg hálát adni.” (Kol 4:2)