Hogyan nevelhetem fel a királyt?

Michael Card egyik legszebb dala József éneke, talán sokan hallották már a kedves Olvasók közül. Egyik sora rendkívül elgondolkodtató és több szinten is értelmezhető. József, Mária férje – talán imában – Istennel beszélgetve felteszi a félelmetes kérdést: mint egyszerű ács, hogyan is tudja ő felnevelni Isten Fiát? És valóban, micsoda kitüntető, de egyben hatalmas felelőséggel járó feladatot kapott: a mindenható Isten, mint Atya egy földi emberpár kezébe tette szent Fia felnevelésének feladatát! Ezt a szerepet, nevelőapaként, csakis felfelé tekintve, alázatosan Istenre hallgatva lehetett nap mint nap betölteni.

A feltett kérdés azonban mindenki számára létkérdés: a keresztény, aki elfogadta az Isten által felkínált szövetséget, ugyanezt a feladatot kapja. Krisztus saját lelkét nyertük el annak érdekében, hogy kapcsolatunk vele állandó szeretetszövetség legyen. S e viszonyban neki növekednie kell, nekünk pedig egyre alább szállni. (Ján 3:30) Vagyis Krisztus királynak fel kell nőnie bennem, teljes uralomra kell jutnia az életem minden részlete felett. Hogyan segíthetem, támogathatom Jézus növekedését? Ez valójában szerelem kérdése. Minél jobban ismerem, annál jobban szeretem, egyre inkább bízom benne, mert tudom, hogy hűséges, hogy az életénél is fontosabb vagyok számára. Így örömmel átengedek mindent neki: éjt és nappalt, az összes döntésemet, akaratomat, életemet és halálomat. Az Ő örömét keresve, az Ő dicsőségét szolgálva akarok élni minden körülmények között.

Ugyanez igaz a gyermekeinkre nézve is, akikkel Isten megajándékozott: nem saját tulajdonaink, hanem királyi gyermekek, Isten fiai és leányai. Úgy kell nevelnünk őket, mint akik már itt az Örökkévaló birodalmának alattvalói, nem pedig e pusztulásba rohanó világ kívánságainak foglyai.