Intelek azért mindenekelőtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, hálaadások minden emberért, királyokért és minden méltóságban levőkért, hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel. Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt, Aki azt akarja, hogy minden ember üdvözüljön és az igazság ismeretére eljusson. Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus, Aki adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében.

1Tim 2:1-6

Olvassuk el többször és nagyon figyelmesen a fenti idézetet úgy, hogy felfedezzük benne a miérteket és a legfőbb ok-okozati összefüggéseket. Így már e néhány mondat közvetítésével megérthetjük az evangélium (az örömhír) lényegét.

Valójában minden a kapcsolatról szól. A Biblia: üzenet a mennyből a Föld lakóinak. A kapcsolatfelvétel különleges módja, amely hírt ad arról, hogy bolygónkon kívül van élet, sőt, létezik a világegyetemnek egy bizonyos középpontja, ahol az emberiség megmentésén fáradoznak. A Szentírás eszközöket ad az ember kezébe és szívébe, hogy ugyancsak kapcsolatot létesítsen Istennel, hogy válaszoljon a mennyei megkeresésre: hit, vagy másképp szólva bizalom, és ebből fakadó imádság által. A fenti részlet az utóbbiról szól, és megérteti velünk az imádkozás lényegét, okát és céljait. Ha elmélyedünk benne, kirajzolódik a végtelen Szeretet arca és terve.

Intelek azért mindenekelőtt…

Pál apostol Timóteushoz írt levelének egyik kiemelt, legfontosabb üzenete ezekkel a szavakkal kezdődik.

• intelek (gör. parakaleó) = kér, kérlel, könyörög, bátorít, buzdít

Egyrészt tehát hangsúlyos kérés, ugyanakkor meghívás, bevonás valamibe, harmadrészt pedig bátorítás az egyik legfontosabb, kiemelt jelentőségű tevékenységben való rendszeres részvételre.

Imára hívás

E legfontosabb dolog nem más, mint hogy imádkozzatok! Érdekes módon, bizonyára figyelemkeltő, nyomatékosító szándékkal, egyszerre négy kifejezést illeszt egymás mellé a levél szerzője, amelyek jelentése részben átfedi, részben pedig kiegészíti egymást:

• könyörgés (deészisz) = könyörgés, imádkozás, esedezés
• imádság (proszeukhé) = imádkozás, ima
• esedezés (enteuxisz) = találkozás, beszélgetés, kérés, könyörgés, közbenjárás, esedezés
• hálaadás (eukharisztia) = hála, köszönet

Nyilván nem véletlen ez a felsorolás, sem az, hogy pontosan ezek a szavak kerültek – ráadásul többes számban – egymás mellé, hiszen a Szentírásban egyetlen szó sem fakad emberi indíttatásból. Arra hívják fel a figyelmet, hogy Isten személyes találkozásra, közvetlen kapcsolatra, rendszeres beszélgetésre invitálja teremtményeit. Mindez azért nagyon különös, mert Isten láthatatlan. A menny elérhetetlen. Látszólag értelmetlen dolog tehát imádkozni. Isten azonban biztos utat nyitott önmaga felé azok számára, akik elveszítették a Vele való kontaktus lehetőségét, és eleve úgy születnek, hogy elszigeteltek a mennyei világtól. Ezt a vákuumot töri át az ima lehetősége. Olyan speciális „eszköz”, amely kifejezetten az emberi lényre szabott út a fényévezredekben mérhető távolság áthidalására.

Ezek a főnevek egy ívet rajzolnak a figyelmes olvasó/hallgató elé: a könyörgésen át a találkozás örömteljes csúcspontjáig vezetnek, amely aztán a köszönetben cseng le. Ezt az egész különleges folyamatot áthatja tehát az öröm, mert hála csak az örömmel telt lélekből fakadhat. Nem valami mechanikus, érzelemmentes szócséplésről van szó, hanem az egyik legintenzívebb szellemi tevékenységről, mely egész lényünket, figyelmünket, érdeklődésünket igényli.

Az apostol több levelében is felhívja a figyelmet az ima fontosságára:

• Mindenkor örüljetek! Szüntelen imádkozzatok! Mindenben hálákat adjatok, mert ez az Isten akarata a Krisztus Jézus által hozzátok. (1Thess 5:17)
• Minden imádsággal és könyörgéssel vigyázva minden időben a Szellem által, és ugyanezen dologban vigyázva minden állhatatossággal és könyörgéssel minden szentért (Eféz 6:18)

Azaz folyamatos, megszakítás nélküli kapcsolatra hív Istennel. Megtaláljuk itt is az „alapállapotot”, az örömöt, amely e kapcsolatból fakad, illetve a hálát, mint az Atyával folytatott beszélgetés magától értetődő következményét. Pál felhívja a figyelmet az állhatatosság, a kitartás fontosságára is. Rendszeres, ismétlődő imádkozásra buzdítja tehát a keresztényeket, mégpedig meghatározott céllal.

Minden emberért

Csodálatos, nem csekély célkitűzés: az összes élő emberért imádkozni, könyörögni hívja testvéreit; ennek indoklásáról a későbbiekben még részletesen olvashatunk. Ez a részlet feltárja a Jézushoz való kötődés egyik legfeltűnőbb eredményét: alapvetően megváltozik a nézőpont, hiszen fontossá válik minden egyes kortárs személy, legyen az milliárdos vagy éppen arctalanná vált hajléktalan, legyen a bőre barna, sárga, fehér; sőt, a jövendő nemzedékek is! Az alábbi igék mindenesetre megvilágítják, hogy Isten kezdettől fogva számolt minden földi lénnyel, aki Ádámtól és Évától született.

• miképpen egy ember által jött be a világra a bűn és a bűn által a halál, és akképpen a halál minden emberre elhatott, mivelhogy mindenek vétkeztek. Miképpen egynek bűnesete által minden emberre elhatott a kárhozat: azonképpen egynek igazsága által minden emberre elhatott az életnek megigazulása. (Róm 5:12.18)
• … intve minden embert, és tanítva minden embert minden bölcsességgel, hogy minden embert tökéletesnek állítsunk elő a Krisztus Jézusban (Kol 1:28)
• reménységünket vetettük az élő Istenbe, aki minden embernek megtartója, kiváltképpen a hívőknek (1Tim 4:10)
• megjelent az Isten üdvözítő kegyelme minden embernek (Tit 2:11)

Királyokért és minden méltóságban levőkért

Pál a kortárs emberiségen belül kiemel egy csoportot: a világi hatalommal rendelkező személyeket, akik egy-egy rendelettel, esetleg egyetlen szóval sokak életéről dönthetnek. Akár hadüzenet, akár támadás, akár adókivetés, akár tilalmak vagy új jogszabályok bevezetése révén ezrek és milliók életkörülményeit befolyásolhatják végzetes módon.

De kik is voltak az apostol kortársai, akikért akkoriban konkrétan imára hívhatott? Az apostolok cselekedeteiről szóló könyv, a levelek, a történelmi források nyomán több név is felmerül, de Pál magatartása, vágya mindegyikükkel szemben ugyanaz volt, mint amit Agrippa király és Festus, római helytartó előtt kifejezésre juttatott:

• Hiszel-e, Agrippa király, a prófétáknak? Tudom, hogy hiszel.
  Agrippa pedig mondta Pálnak: Majdnem ráveszel engem, hogy keresztyénné legyek!
  Pál pedig mondta: Kívánnám Istentől, hogy ne csak majdnem, hanem nagyon is, ne csak te, hanem mindazok is, kik ma engem hallgatnak, lennétek olyanok, amilyen én is vagyok, e bilincsektől megválva. (Csel 26:27-29)

Az apostol leghőbb vágya tehát az volt, hogy válogatás nélkül minden rendű és rangú ember, legyen akár szabad, akár rabszolga, akár görög, akár római, akár zsidó, akár pogány, mind megismerje Isten róla és neki szóló tervét. Tudjuk is, hogy bár ez esetben az uralkodók nem tértek meg szavai hatására, azért a császár udvarából valók között igen sokan keresztényekké lettek az evangéliumhirdetés következményeként. De ne feledkezzünk meg magáról a császárról sem: Néró volt az, aki felé Pál kénytelen volt fellebbezni a zsidó vezetők üldözése miatt, így került az apostol Rómába. Néró uralma az egyik legvéresebb korszak volt a birodalom életében, keresztények százai „köszönhették” neki mártírhalálukat. Nem sok idővel e levél után többek között Péter és maga Pál, mint Krisztus testének oszlopai is kard által távoztak e Földről az ő döntése eredményeként…

Ma is rendkívül fontos az egyes intézmények, országok, intézmények, városok, és a világ vezetőiért, a befolyással, hatalommal bíró emberekért könyörögni. Távolról sem mindegy ugyanis, hogy melyik hatalom használja őket céljai érdekében: isteni vagy ördögi tervek beteljesítői lesznek-e… Nem mindegy, hogyan tekintenek pozíciójukra: Jézushoz hasonlóan hatalmukat, amellyel a köz javára felruháztattak, szolgálatra használják, és áldást eredményez ténykedésük, vagy jellemük legrosszabb vonásai jutnak érvényre, és csak saját érdekeik mozgatják őket.

Csendes és nyugodalmas élet

Túl azon, hogy Isten szemében fontos a befolyásos emberek üdvössége is, az apostol megemlít egy lényeges célt az értük mondott imák háttereként:

• hogy csendes és nyugodalmas életet éljünk, teljes istenfélelemmel és tisztességgel.

Természetes, hiszen a történelem bizonyítja, hogy egy-egy politikai döntés évtizedekre-évszázadokra meghatározhatja az életkörülményeket. De itt a bátorítás: A nyugodt, békés, istenfélelemmel és becsületességgel jellemezhető élet érdekében is könyöröghetünk! Hiszen az Úr a békesség Istene (Róm 15:33), Jézus Krisztus a békesség fejedelme (Ésa 9:6). Nincs és talán nem is volt még olyan ember a Földön, aki saját maga vagy közeli rokonai révén ne lett volna, vagy ne lenne érintett háborúságok, üldöztetések szörnyűségeiben. A békétlenség, a csatározás és pusztítás az önzés, az irigység velejárója, a Sátán által uralt káosz eleme. De Isten nem erre hívja gyermekeit: Ő háborítatlan boldogságot kínál az emberiség számára.

• És lesz az igazság műve békesség, és az igazság gyümölcse nyugalom és biztonság mindörökké. Népem békesség hajlékában lakozik, biztonság sátraiban, gondtalan nyugalomban. (Ésa 32:17-18)
• Ezt mondja a Seregeknek Ura: Csak a hűséget és a békességet szeressétek! (Zak 8:19)
• Boldogok a békességre igyekezők [béketeremtők]: mert ők az Isten fiainak mondatnak. (Mt 5:9)
• Békességet hagyok nektek; az én békességemet adom nektek: nem úgy adom én nektek, amint a világ adja. Ne nyugtalankodjon a ti szívetek, se ne féljen! (Ján 14:27)
• Mert az Isten országa nem evés, nem ivás, hanem igazság, békesség és Szent Szellem által való öröm. (Róm 14:17)
• Maga pedig a békességnek Ura adjon nektek mindenkor minden tekintetben békességet. (2Thess 3:16)

Van olyan ígéret, melyet Isten megismétel a békességgel kapcsolatban, a jövőre nézve:

• Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szentségem hegyén, mert teljes lesz a Föld az Úr ismeretével, mint a vizek a tengert beborítják. (Ésa 11:9)
• A farkas és a bárány együtt legelnek, az oroszlán, mint az ökör szalmát eszik, a kígyónak por lesz kenyere. Nem ártanak és nem pusztítanak sehol szentségem hegyén. (Ésa 65:25)

A békesség az élet egyik alapfeltétele, amely Isten lényéből árad. Aki az Úr gyermekévé lesz, az nem háborúskodik többé embertársaival, hanem az ima fegyverével küzd azért a békességért, amit maga Isten szeretne nyújtani teremtményeinek.

Kedves Isten előtt

Itt jelöli meg Pál apostol az imádkozás, könyörgés első indokát:

• Mert ez jó és kedves dolog a mi megtartó Istenünk előtt.
• jó (khalosz) = alkalmas, megfelelő, hasznos, kiváló, előnyös
• kedves (apodektosz) = elfogadott, elfogadható, szívesen látott

Nem kevesebbet állít, mint hogy az imák, kérések, könyörgések már elfogadottak, szívesen látottak Isten előtt!!! A világegyetem mindenható Ura jóindulattal várja és jószívvel meghallgatja hozzá forduló gyermekeit! Nem kell kétségek között hányódni, vajon a plafonon túljut-e, amit mondunk neki, vajon meghallgatott-e, vajon cselekszik-e… Majd alább látni fogjuk, sokkal erősebb bizonyosságunk lehet, mint annak idején Dávidnak volt, pedig ő sem kételkedett:

• Szükségemben az Urat hívtam, és az én Istenemhez kiáltottam, szavamat meghallotta templomából, és kiáltásom eljutott füleibe. (Zsolt 18:7)
• Várva vártam az Urat, hozzám hajolt, és meghallgatta kiáltásomat. (Zsolt 40:2)
• Megkerestem az Urat és meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem. (Zsolt 34:5)
• Meghallgatott Isten, figyelt könyörgésem szavára. (Zsolt 66:19)

Az Istentől való elfogadottság biztos tudata hatalmas erő és vigasztalás forrása minden körülmények között. Ez bátorít arra, hogy bátorsággal forduljunk Hozzá, különösen akkor, ha tisztában vagyunk vele, milyen Istent keresünk.

Megtartó Istenünk

Pál apostol ugyanazt a jelzőt használja itt, különleges módon Istenre vonatkozóan, ahogyan egyéb helyeken Jézus Krisztusra, mint az emberiség megváltójára:

• megtartó (szótér) = megtartó, megmentő,
  • szabadító, üdvözítő,
  • gyógyító,
  • védő, pártfogó

Ez a kifejezés az ókori világban az egyes pogány uralkodók által felvett cím volt, azonban valójában a menny Istenét illeti meg. A királyok sebezhetőségükkel, kifogásolható jellemükkel, legkésőbb pedig halálukkal rendre rácáfoltak jogosultságukra. De micsoda tartalma van ennek a szónak! Minden benne rejlik, amire a törékeny, múlékony emberi lényeknek szükségük van! Teljes körű helyreállítás, örök védelem. Vagyis maga az Atya szereti az emberiséget, Ő a forrása a megmentés tervének:

• Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött fiát adta, hogy ha valaki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen. (Ján 3:16)

Isten szereti, mivel Ő maga a szeretet – kezdetektől fogva mindig is szerette a földlakókat; e sérült bolygó kitüntetett figyelmet élvez a mennyben. Ez a szó pedig magába sűríti mindazt, amit Isten kínál, ami bizalommal töltheti el a félőlények szívét.

Isten akarata

Az indoklás második érve egyetemes jellegű kijelentés. Az apostol egyértelműsíti Isten jósággal telített, változhatatlan szándékait:

Ő azt akarja, hogy

• minden ember üdvözüljön
• és az igazság ismeretére eljusson.

A Biblia telítve van annak bizonyítékaival, hiszen ezért is íródott mind a 66 tekercs, hogy Isten vágyát és szándékát kinyilvánítsa:

• Hajtsátok ide fületeket, és jöjjetek hozzám; hallgassatok, hogy éljen lelketek, és szerzek veletek örök szövetséget, Dávid iránt való változhatatlan kegyelmességem szerint. (Ésa 55:3)
• Hát kívánva kívánom én a gonosz halálát? ezt mondja az Úr Isten! Nem inkább azt, hogy megtérjen útjáról és éljen? (Ezék 18:23)
• Élek én, ezt mondja az Úr Isten, hogy nem gyönyörködöm a hitetlen halálában, hanem hogy a hitetlen megtérjen útjáról és éljen. Térjetek meg, térjetek meg gonosz útjaitokról, hiszen miért halnátok meg, ó, Izrael háza?! (Ezék 33:11)

Minden ember! Nem egyesek, nem a kiválasztottak, nem az erre születettek, hanem MINDEN ember! Nincs kivétel. Tehát senki nem úgy születik, hogy eleve pusztulásra lenne szánva. Két tény okozhat zavart ennek elfogadásában: egyrészt Isten szabadságot hagy mindenkinek dönteni. Soha senkit nem fog erőszakkal arra kényszeríteni, hogy Őt szeresse, Őt imádja. Az erőszak idegen attól a Lénytől, aki maga a szeretet. A gonoszság, az akarat megtörése, a manipuláció Sátán eszközei. A másik tényező Isten mindentudása, előrelátása. Annak ellenére, hogy Isten előre látja, ki fogja Őt elutasítani, mindent megtett és mindent megtesz, hogy az illető szívét megnyerje. A kereszt a bizonyíték:

• Az Isten pedig a hozzánk való szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus értünk meghalt. (Róm 5:8)

Neki fáj a legjobban, ha valaki elfordul tőle, hiszen tudja, hogy ezzel végzetébe rohan: valaki gyűlöl engem, szereti a halált. (Péld 8:36)

Üdvösség

Először is tehát üdvösséget készített minden ember számára:

• üdvösség (szódzó) = megtart, életben tart,
  • megment, meg-, kiszabadít,
  • üdvözít,
  • meggyógyít,
  • megőriz, biztonsága helyez, biztonságban tart

Mit jelent a felkínált üdvösség?

• Isten megszabadított minket a sötétség hatalmából, és átvitt az Ő szerelmes Fiának országába (Kol 1:13)
• Akié a Fiú, azé az élet. (1Ján 5:12)
• Az én juhaim hallják az én szavamat, és én ismerem őket, és követnek engem: És én örök életet adok nekik; és soha örökké el nem vesznek, és senki ki nem ragadja őket az én kezemből. Az én Atyám, aki azokat adta nekem, nagyobb mindeneknél; és senki sem ragadhatja ki azokat az én Atyámnak kezéből. (Ján 10:27-29)
• Aki bűneinket maga vitte fel testében a fára, hogy a bűnöknek meghalva, az igazságnak éljünk, akinek sebeivel meggyógyultatok. (1Pét 2:24)

Tehát Isten a halál foglyait örökkévaló, élettelített állapotba helyezte egyszülött Fiában. Aki befogadja Jézust, annak istengyermeki státusza és örökkévaló élete van, amely már itt a Földön elkezdődik.

Az igazság ismerete

Isten második és az üdvösséggel rendkívül szorosan összefüggő szándéka az emberek eljuttatása az igazság megismerésére. Az igazság és az üdvösség valójában elválaszthatatlan egymástól:

• igazság (alétheia) = a tényekkel megegyező igazság,
  • a valóság (mint a hazugság ellentéte)
  • igazmondás, őszinteség
  • hitelesség, megbízhatóság,
  • egyenesség, becsületesség
• ismeret (epignószisz) = megismerés, felismerés, megértés

Mindezeken túl Jézus Krisztus ugyanezzel szóval beszél önmagáról:

• Én vagyok az út, az igazság (alétheia) és az élet. (Ján 14:6)
• Az pedig az örök élet, hogy megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és akit elküldtél, a Jézus Krisztust. (Ján 17:3)

Az utóbbi igében a ’megismerés’ nem pusztán az ésszel történő felfogást foglalja magába, hanem érdekes módon szexuális vonatkozása is van. Tehát a létező legszorosabb kapcsolat szintjén történő megismerésre utal. Maga Jézus az isteni szeretet élő valósága, amely örök és igaz; gyökeres ellentéte a látszatokra épülő, ideiglenes légváraknak, amelyek Földünkön épülnek. Isten lehetőséget kínál a Krisztus bennetek titka által megélni azt az istenközelséget, ami teljes körű gyógyulást hoz testnek-léleknek egyaránt. Ahogyan egy házaspár életfogytig tartó módon ismeri meg egymást, a próbák és különböző élethelyzetek során egyre mélyebbre jutva a ragaszkodásban és a másik jellemének felfedezésében – úgy, és még sokkal hatalmasabb távlatokat nyit a Jézussal való együttélés, aki teljes kegyelemmel és igazsággal…

Az üdvösség maga az igazság. Jézus maga az örökké tartó élet forrása, az élő valóság. Isten irántunk való szeretete tény. Minden, ami ezzel ellentétes – az hazugság, csalás, becsapás. Életbevágó ezzel tisztába jönni és mindezt megélni, megízlelni az Úr jóságát.

Az üdvösség tehát korántsem magánügy. Ahogyan Isten bevonta Fiát és az egész mennyei világot a megmentés tervébe és kivitelezésébe, úgy kívánja bevonni a már megmentetteket, hogy elsősorban térden állva kapcsolódjanak be a szeretetterv kibontásába. Az ima az egyik hatalmas fegyver, amely segítségével Isten felhatalmazást nyer, hogy azok életében is változásokat munkáljon, akik egyelőre képtelenek hozzá fordulni segítségért, vagy lázadnak ellene és gyűlölik Őt. Minden imádkozó lény társa az Atyának a világ visszahódításában, a legbiztosabb út az elveszettek megnyerésére, a gonoszság hatalmának megtörésére, az üdvösség kiterjesztésére. Az ima, a könyörgés során maga az imádkozó is egyre mélyebb ismeretre, kapcsolatra jut mennyei Atyjával. Az isteni akarattal egy hullámhosszon rezdülve az ember osztozik Isten örömében, fájdalmában, állhatatos küzdelmében.

A közbenjáró

Mindez biztos, rendíthetetlen alapokon nyugszik. A végső indok, ami miatt értelme, meghallgatása, eredménye van az imáknak:

• Mert egy az Isten, egy a közbenjáró is Isten és emberek között, az ember Krisztus Jézus…
• közbenjáró (meszitész) = közvetítő, közbenjáró, döntőbíró

Kizárólag azért lehet hatásos az emberi könyörgés, mert a szeretet Atyja mellett van egy emberi közvetítő, az Emberfia, Jézus Krisztus:

• Most azonban annyival kiválóbb szolgálatot nyert, amennyivel jobb szövetség közbenjárója, amely jobb ígéretek alapján köttetett. (Zsid 8:6)
• Krisztus vére, aki örökké való Szellem által önmagát áldozta fel ártatlanul Istennek: megtisztítja a ti lelkiismereteteket a holt cselekedetektől, hogy szolgáljatok az élő Istennek. És ezért új szövetség közbenjárója ő, hogy meghalván az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét. (Zsid 9:15-16)
• az új szövetség közbenjárója Jézus… (Zsid 12:24)

A közbenjáró kiemelt szerepe a könyörgés, esedezés, közvetítés. Hasonló a feladata tehát, mint amire Pál szólítja testvéreit:

• Krisztus az, aki meghalt, sőt aki fel is támadott, aki az Isten jobbján van, aki esedezik is érettünk (Róm 8:34)
• [Jézus Krisztus] minthogy örökké megmarad, változhatatlan a papsága. Ezért ő mindenképpen üdvözítheti is azokat, akik ő általa járulnak Istenhez, mert mindenkor él, hogy esedezzék érettük. Mert ilyen főpap illet minket, szent, ártatlan, szeplőtlen, a bűnösöktől elválasztott, és aki az egeknél magasságosabb lett, Akinek nincs szüksége, mint a főpapoknak, hogy napról-napra előbb a saját bűneiért vigyen áldozatot, azután a népéiért, mert ezt egyszer megcselekedte, maga-magát megáldozva. Mert a törvény gyarló embereket rendel főpapokká, de a törvény után való esküvés beszéde örök tökéletes Fiút. (Zsid 7:25)

Az ember Jézus, mint a test feje, könyörög azokért, akiket vére árán önmagához kapcsolt. Ők pedig – általa – könyörögnek azokért, akik még nem fogadták el Őt, mint életük forrását és urát. Gyönyörű rend van Isten terveiben, és nincs annál nagyobb öröm, mint amikor valaki bekapcsolódhat ebbe az „áramlatba”, és megtapasztalhatja az aktív szeretet összhangját és eredményeit.

Mennyben és Földön

• a Lélek is segítségére van a mi erőtlenségünknek. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; de maga a Lélek esedezik [közbenjár] mi érettünk kimondhatatlan fohászkodásokkal. Aki [ti. Jézus Krisztus] pedig a szíveket vizsgálja, tudja, mi a Lélek gondolata, mert Isten szerint esedezik a szentekért. (Róm 8:26-27)
• Az Úr pedig a Lélek. (2Kor 3:17)

Van még egy további különlegesség is: Jézus Krisztus nemcsak a mennyei templom főpapja, és az emberiség védőügyvédje, pártfogója a világegyetem előtt, az Atya jobbján. Ő maga a Vigasztaló földi gyermekei szívének templomában is, ahol kifejezhetetlen fohászkodásokkal kíséri az imádságokat. Az ember tehát az Emberfiával együtt könyörög, aki a mennyben és őbenne fohászkodik egyidejűleg, Isten szándékainak beteljesülése érdekében. Erre a csodálatos tényre utal az amálekiták elleni egyik nevezetes csata is, amely Izrael győzelemével ért véget:

• Eljött pedig Amálek és hadakozott Izráel ellen Refidimben. És mondta Mózes Józsuénak: Válassz nekünk férfiakat és menj el, ütközzél meg Amálekkel! Holnap én a halom tetejére állok és az Isten pálcája kezemben lesz. És úgy cselekedett Józsué, amint mondta neki Mózes, megütközött Amálekkel: Mózes, Áron és Húr pedig felmentek a halom tetejére. És mikor Mózes felemelte a kezét, Izráel győzött; mikor pedig leeresztette kezét, Amálek győzött. Mikor azért Mózes kezei elnehezedtek, követ hoztak és alátették, hogy arra üljön; Áron pedig és Húr tartották a kezeit, egy felől az egyik, más felől a másik, és felemelve maradtak kezei naplementéig. Józsué pedig leverte Amáleket és az ő népét fegyver élével. (2Móz 17:8-13)

Mózes és Józsué egyaránt Jézus Krisztus jelképe, a Megváltó különböző szolgálatait mutatják be. Ez a különös történet a völgyben és a dombtetőn párhuzamosan, egymással szoros összefüggésben zajló csatákat foglal magában. A halom tetején álló Mózes, Isten pálcájával a kezében az isteni hatalommal felruházott mennyei főpapot ábrázolja, akinek valójában sohasem fáradnak el a kezei, hiszen örök, tökéletes Fiú, aki örökké él, hogy esedezzék. De a két támasz, Áron és Húr szolgálata kifejezi, hogy a Főnek szüksége van a testtel való szoros kapcsolatra, állandó támogatására, együttműködésére a haladás, a győzelem érdekében. Ugyanazt kell akarnia az egész testnek, ugyanazért kell küzdenie minden sejtnek, a fej irányításával. Józsué (a Jehosua nevet a Megváltó is viselte), a bátor hadvezér a völgyben nem más, mint a keresztényekben élő Krisztus, aki segítségére van erőtlenségünknek. E történet alapján érthetjük meg igazán, mit kaptunk Istentől Jézusban.

Olyan Ember áll ki értünk, akinek minden szava igaz, akit Isten mindig meghallgat! Mindig… Aki maga bátorít a kérésre, hiszen Őbenne töretlen a kapcsolat mindkét irányban:

• Atyám, hálát adok neked, hogy meghallgattál engem. Tudtam is, hogy te mindenkor meghallgatsz engem. (Ján 11:41-42)
• Kérjetek és adatik nektek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik nektek. (Mt 7:7)
• És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek a nevemben, megcselekszem azt. (Ján 14:13-14)
• Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az nektek. (Ján 15:7)
• Mostanáig semmit sem kértetek az Atyától az én nevemben: kérjetek és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen. (Ján 16:24)
• nagy ereje van az igaz ember buzgó könyörgésének (Jak 5:16)
• Krisztus bennetek, a dicsőség ama reménysége (Kol 1:27)

Váltság mindenkiért

A főpapi szolgálatnak, a közbenjárásnak, a bűnök végső eltörlésének egyetlen alapja van. Mindez nem valósulhatna meg tökéletes áldozat nélkül:

• Aki adta önmagát váltságul mindenekért, mint tanúbizonyság a maga idejében [mint mártír az elrendelt időben].
• az embernek Fia … azért jött, … hogy ő szolgáljon és adja az életét sokakért. (Mt 20:28)
• Tőle vagytok pedig ti a Krisztus Jézusban, aki bölcsességül lett nekünk Istentől, és igazságul, szentségül és váltságul. (1Kor 1:30)
• … megajándékozott minket ama Szerelmesben, Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint. (Ef 1:6-7)
• és nem a bakok és tulkok vére által, hanem tulajdon vére által ment be egyszer és mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve. (Zsid 9:12)
• új szövetségnek közbenjárója ő, hogy meghalva az első szövetségbeli bűnök váltságáért, a hivatottak elnyerjék az örökkévaló örökség ígéretét. (Zsid 9:15)

Az ember halálból való kiváltása Jézus vére által történt, amelyben megvan az az élet, ami a halandókból hiányzik. Erre minden emberi szó kevés…

Az emberi imák azért hallgattatnak meg, mert azok közvetítője egy örökkévaló, tiszta Ember, aki saját áldozatára hivatkozó főpap, aki a mennyben és gyermekeiben egyaránt tökéletes, megdicsőített, szerelmes Fia Istennek.

Bizalommal

Mehetünk bátran, mert Isten vár, mert a kapcsolat Krisztusban és Krisztus által helyreállt! Ne csüggedjünk el, ne eddigi esetleges kudarcainkra nézzünk, hanem tekintsünk hittel a kereszten kivégzett Fiúra, aki által bizonyos a meghallgatás:

• Lévén azért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, Jézus, az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz. Mert nem oly főpapunk van, aki ne tudna megindulni gyarlóságainkon, hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, anélkül, hogy bűnt követett volna el. Járuljunk azért bizodalommal a kegyelem királyi székéhez, hogy irgalmasságot nyerjünk és kegyelmet találjunk, alkalmas időben való segítségül. (Zsid 4:14-16)

Pál egyik, ma is időszerű imája:

Azért mi is, … nem szűnünk meg értetek imádkozni, és kérni, hogy betöltessetek az Isten akaratának megismerésével minden lelki bölcsességben és értelemben, hogy járjatok méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremve és növekedve az Isten megismerésében; Minden erővel megerősíttetve az Ő dicsőségének hatalma által minden kitartásra és hosszútűrésre örömmel; Hálákat adva az Atyának, aki alkalmassá tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban; Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és átvitt az Ő szerelmes Fiának országába; Kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneinknek bocsánata;

Kol 1:9-14

---

• Amilyen igaz, hogy elektromos úton hírt adhatunk egyik kontinensről a másikra, olyan igaz az is, hogy az ima titokzatos, de valóságos erő.

Az ima univerzális gyógyszer, amely minden betegséget legyőz.

• Csak az Istentől származó ima száll fel újra hozzá.

A hívő szívnek annyira természetévé válik az imádkozás, mint a mágnestű tulajdonsága, hogy mindig észak felé mutat.

• Aki még nem talált kegyelmet Istennél, nem könyöröghet eredményesen másokért. (Spurgeon gondolatai)

A másokért való imádkozás lehetősége Isten jóvoltának bizonyítéka. Bizonyos lehetsz, hogy Isten szeret téged, ha szót emelsz nála barátaid érdekében. (C. H. Spurgeon)