Mindenki keresi helyét a világban, kutatja az élete értelmét, célját. És a legtöbben talán a fényre, csillogásra vágynak… Nagyon sokan álmodoznak mesés karrierről, sztárok akarnak lenni, gazdagok, híresek, szépek… anyagi források híján azonban mindez legtöbbször csak álom marad. S ha mégis megvan a vonzó külső, a vagyon, a hírnév, a luxuskörülmények, akkor a halál után mi marad belőle? Világos, hogy meztelenül és üres kézzel jöttünk, és ugyancsak üres kézzel kell elmennünk is… Akkor mi az, aminek igazán értelme van? Van egyáltalán valami, ami mégis képes maradandó nyomot hagyni bennünk, és nem kopik meg, mint egy idő után a fiatalság, a barnaság, az egészség; de legfőképpen, mit hagyhatunk magunk után? Van esetleg a józan ésszel ellenkező, reményteljes jövőkép?

Találunk olyan sorokat a Bibliában, amelyek a “sztárság”, a csillaglét egy merőben új dimenzióját, egy másik oldalát vetítik elénk:

• Az értelmesek pedig fénylenek, mint az égnek fényessége, és akik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké. (Dán 12:3)

• legyetek feddhetetlenek és tiszták, Istennek szeplőtelen gyermekei az elfordult és elvetemedett nemzetség közepette, kik között fényletek, mint csillagok e világon, életnek beszédét tartva eléjük. (Fil 2:15-16)

Ez a két, egymástól időben és térben távol eső mondat valójában összetartozik. Mutatkozik tehát egy olyan lehetőség, amely örökkévalóságba nyúló, fénylő valóságot ígér. Csak meg kell találni a forrását: ez pedig nem más, mint Jézus Krisztus. Ezt mondja magáról: Én vagyok: … ama fényes és hajnali csillag. (Jel 22:16) Aki megismeri Őt, és élete szerelmévé, iránytűjévé választja, mint a vándor az Esthajnalcsillagot, az előbb-utóbb, önkéntelenül, maga is világítani fog. Az a benne élő Krisztus által szeretet- és igazságteljes életre vezeti a körülötte élőket, de legalábbis olyan lesz, mint nyári éjben a szentjánosbogár. Ott rejlik benne a fény, amely oszlatja a sötétséget, feltárja a különbséget jó és legjobb között.

Az élet beszéde ugyanaz, mint a kibocsátott fény: Jézus beszéde, amely élő és hatékony, megítél, bátorít és új életet szül. Az élet beszéde a szeretet megnyilatkozása, amely megelevenít és a feltámadás biztos ígéretét hordozza:

• Bizony, bizony, mondom nektek, aki az én beszédemet hallja és hisz annak, aki engem elbocsátott, örök élete van, és nem megy kárhozatra, hanem átment a halálból az életre. (Ján 5:24)
• A beszédek, amelyeket szólok nektek, szellem és élet. (Ján 6:63)
• Ha valaki szeret engem, megtartja az én beszédemet: és az én Atyám szereti azt, és ahhoz megyünk és annál lakozunk. (Ján 14:23)
• Nemcsak kenyérrel él az ember, hanem az Isten minden igéjével. (Luk 4:4)
• A Krisztusnak beszéde lakozzék bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítva és intve egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel, hálával zengve szívetekben az Úrnak. (Kol 3:16)

Mit tegyünk tehát, ha szeretnénk Isten csillagai közé számláltatni? Hallgassuk, olvassuk, naponta „együk és igyuk” Isten szavait, amelyek fokozzák szívünkben a bizalmat, az erőt, a világosságot; ráadásul örömet és békességet nyújtanak. De ami még ennél is több, hogy a Biblia igéi szállást készítenek bennünk az Atyának és a Fiúnak. Ha telítődnek a gondolataink, az elménk Krisztus szavaival, azt egy idő után tovább is adjuk majd:

• Igazságodat nem rejtegetem szívem mélyén, hanem beszélek hűségedről és szabadításodról. (Zsolt 40:11) Ez a legnagyobb ajándék, amit ember adhat embernek: a remény és az igazság szavait.
• Gyertyát sem azért gyújtanak, hogy a véka alá, hanem hogy a gyertyatartóba tegyék és ragyogjon mindazoknak, akik a házban vannak. Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5:15-16)

Ha van értelmes és emberhez méltó cél, akkor ez: csillagként világítani Krisztus fényével a világban, ahogyan már olyan sok „névtelen senki” tette, akik nem lettek milliomosok, győztes tábornokok, híres színészek, nem nyertek el kitüntetéseket, esetleg az emberiség ellenségeinek kiáltották ki őket, de mégis „mások” lettek, és részük lesz a legnagyobb ajándékban, amit csak ember kaphat valaha. Nekik szól Jézus áldott ígérete: És adom annak a hajnalcsillagot. (Jel 22:28)