Bejegyzések tapasztalat címkével

Itt az ideje, hogy megtanulj repülni!

Megkérdeztek egy lelkészt, hogyan kezeli az támadásokat, az ellenszelet az életében. Ő annyit felelt, hogy régen úgy gondolkodott, mint egy veréb. Vihar és erős szél esetén, támadáskor elrejtőzött, vagy követte a szelet és megpróbálta kimagyarázni magát. Az évek során viszont Isten megmutatta neki, hogy ha az Ő útján akar járni, akkor sasként kell viselkednie. A … Tovább Itt az ideje, hogy megtanulj repülni! »

Törésnapló

01.24. Gondot visel lépteinkre1 „Híveinek lábát megőrzi” (1Sám 2,9). Az út síkos, lábaink gyöngék, de az Úr megőrzi lépteinket. Ha engedelmes hittel átadjuk magunkat neki, és az Övéi leszünk, Ő maga fog vigyázni reánk. Nemcsak angyalainak parancsol, hogy őrizzenek, hanem maga ügyel lépteinkre. Megóvja lábunkat az eleséstől, hogy be ne szennyezzük ruhánkat, kárt ne valljunk … Tovább Törésnapló »

Evezel vagy vitorlázol?

A vitorlázás fortélyai 2020 nyarán egyedül sétáltam a tóparton, kérve Istent, hogy szóljon hozzám. Az egyik móló mellett elhaladva egy kezdő vitorlásra lettem figyelmes, aki nem tudott kijutni a partra. A vitorláját és a kormányrúdját folyamatosan állítgatta, de valahogy nem tudott közelebb jutni a szárazföldhöz. Akkor értettem meg, hogy az embernek két beavatkozási lehetősége van: … Tovább Evezel vagy vitorlázol? »

Szívemet átvette

Ő volt, maga Isten szólt – egy éjszakai órában, amikor utaztam hazafelé a városból. Autóban ültem, és egyszer csak meleg, örömteli lett a szívem – fizikailag érezhető módon. Magamtól, önként, értelmesen, tiszta fejből-szívből áramlottak belőlem a gondolatok, a szavak. Azt mondtam: „itt a szívem, az életem, mindenem, vágyaim, munkám, párkapcsolatom, szolgálat, küldetés – LEGYEN, AMIT … Tovább Szívemet átvette »

Hétköznapok hőse

Cornelia ten Boom nevét bizonyára sokan ismerik. Menedék című visszaemlékezése csodálatos bizonyítéka annak, hogy a huszadik század poklaiban is ott van az Isten, hogy ma is vannak közönséges nők és férfiak, akikben valósággal ott él Jézus Krisztus a maga csöndes, önfeláldozó, kézzel fogható módján. Corrie húga, Betsi mondta egyszer, egy rettenetes helyzetben nővérének, aki már … Tovább Hétköznapok hőse »

Szennyes rongyaink

Idős, félig magatehetetlen ember, csaknem százéves. Naphosszat a fotelben ül, előre-hátra hintázva számolja az órákat. Várja a halált, ami, titokzatos módon, harminc éve elkerüli. Teste börtönébe zárva – alig lát, alig hall, jobb oldala lebénult – szinte semmi kapcsolata a külvilággal. Éppen ezért mélységes bizalmatlansággal reagál a szeretet közeledéseire. Nem hiszi, hogy szerethető. Szeretném megfürdetni, … Tovább Szennyes rongyaink »

Isten a hétköznapokban

Isten üzenete és a robotika Bessenyei Szilárd A mesterképzési specializáció kiválasztása előtt beszélgettem két mérnökkel, akik azon az egyetemen végeztek, ahova én is menni akartam. Megkérdeztem tőlük, hogy a robotika és a beágyazott rendszerek közül melyiket válasszam. Ők egyhangúan a másodikat javasolták, mivel az gyakorlatias és az iparban is nagy kereslet van rá. A robotikát … Tovább Isten a hétköznapokban »

Egy fénysugár

Országos versenyre kísértem a gyermekemet és barátait, ahol kültéri csapatversenyen vettek részt. Azonban egész napra országos esőt ígértek, reggel pár kilométerrel távolabb már zuhogott. Gondolatban kérdeztem Istent, hogyan fogom a négy gyereket átázott-átfázott állapotban hazakísérni?! Mit mondok a szülőknek, ha valamelyikük megbetegszik?! Aztán belelendültünk a feladatokba. Szurkoltam nekik és csak rájuk koncentráltam. Telt az idő … Tovább Egy fénysugár »

Övék a mennyek országa…

Gyakori eset így nyár derekán, hogy a repülést éppen csak gyakorló fiókák kiesnek a fészekből. Ilyenkor, ha lehet, megkíséreljük a visszahelyezést, vagy, ha sérülés következik be, a legközelebbi madármentő állomásra kell szállítani. Ilyesmi történt akkor is, amikor egy speciális szociális intézmény területéről érkezett segítségkérés, mégpedig egy szerencsétlenül járt fecskefióka ügyében. Különböző mértékben sérült szellemi fogyatékosok … Tovább Övék a mennyek országa… »

A bárány – Mohamed története

Európában, bevándorló családban születtem. Édesapámék megélték az 1952-es francia-algír háborút. Elhurcolták, majd kitelepítették őket, ezután Franciaország keleti részén telepedtek le, ahol ma is élünk. Gyermekként nem sokat beszéltem, de nagyon figyelmes, kiváltképpen jó hallgatóság voltam. Már akkoriban rengeteg kérdés merült fel bennem. Mindannyian tudjuk, hogy egy nap el kell hagynunk ezt a Földet, és gondolom, … Tovább A bárány – Mohamed története »