Újévi gondolatok a „fejlődéskényszerről”

Érdekes kérdés indította el az alábbi igesor és a hozzákapcsolódó gondolatfutam létrejöttét: egy vita során szembesültem azzal a jogos megállapítással, hogy „Korábban így és így gondoltad, évekkel ezelőtt meg voltál győződve arról, hogy…. – most miért látod másként?” Valóban, ez egy alapvető kérdés, miért. Mitől, mi okból változtatunk állás- és nézőpontot, szemléletet bizonyos döntések előtt? (A címül választott mondat a Toy story c. népszerű film Buzz Lightyear nevű figurájának száját hagyta el, azonban bizonyos szempontból szorosan kapcsolódik témánkhoz.)

Az élet törvénye

Jézus Krisztus – bár az összefüggés más volt – egy megfontolásra érdemes felhívással kezdte az aggodalmaskodás elleni intelmét: Nézzétek a liliomokat, miként növekednek…! (Lukács 12:27) Az eredeti görög szöveg megengedi a Figyeljétek meg! fordítást is, ami a megfigyelést, megfontolást és következtetést is magában foglalhatja. Vagyis a Megváltó egy hosszabb szemlélésre érdemes, csodateljes titokra irányította tanítványai figyelmét. A növekedést jelentő görög ’auxanó’ a következő jelentésekkel bír: elsődlegesen ’növel, gyarapít, növekedést ad’ – tehát „valami vagy valaki” forrása a növekedésnek; másodsorban ’nő, növekszik, gyarapodik, erősödik, szaporodik’. Bár épp a lényeg marad megfejtetlen, hiszen a hogyan?, miként? részletezés nélkül áll ott – mégis: a végeredmény, amit láttak, látunk, ti. a mezők liliomai, ott vannak kifejlődött, törékeny, mégis lenyűgöző szépségükben. Közvetve tehát ennyiből is kiolvasható, hogy az élet egyik titokzatos lényege a fejlődés, a kibomlás, a növekedés, a szaporodás. Ez a törvényszerűség mikro- és makroszinten egyaránt igaz.

A növekedés fogalma

Ha a biológiai folyamatokat vesszük szemügyre a növekedés megfigyelése céljából, akkor az alábbi meghatározásra juthatunk: a növekedés a hozzáférhető és kapcsolódható energia felvételét és feldolgozását követő, illetve ezzel egyidejű mennyiségi és minőségi átalakulás, fejlődés egy korábbinál érettebb, teljesebb létállapot elérése érdekében. A mező vadvirágainál maradva: (kezdetben kicsiny) gyökereik és leveleik révén különféle tápanyagtípusokat képesek magukba szívni, amelyek beépítése nyomán, látványos átalakulási szakaszokat követően, virágzó és színpompás liliomok, harangvirágok, margaréták stb. alakjában érik el fejlődésük csúcspontját.

A növekedés forrása

Az igék egybehangzó tanúsága szerint az élet, és ezáltal a növekedés egyedüli forrása a teremtő hatalommal rendelkező Isten:

• az Úr Isten, aki az eget teremtette és kiterítette, szilárddá tette a földet, és abból növényeket sarjaszt, leheletet ad a rajta lakó népnek, és szellemet a rajta járóknak (Ézsaiás 42:5)

• Isten nem szorul emberi kéz szolgálatára, mintha hiányt szenvedne valamiből, hiszen ő ad mindenkinek életet, leheletet és mindent. (Cselekedetek 17:25)

• Harmat leszek Izráelnek: virágzik majd, mint a liliom, gyökeret ver, mint a Libanon fái. Ágai szétterülnek, ékes lesz, mint az olajfa, és illatos, mint a Libanon. Akkor majd ismét Isten oltalmában élnek, gabonát termesztenek; virulnak, mint a szőlő, híresek lesznek, mint a libanoni bor. (Hóseás 14:6-7)

• Én ültettem, Apollós öntözött, de Isten adta a növekedést. Úgyhogy az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak Isten, aki a növekedést adja. (1Korinthus 3:6-7)

Isten uralmának növekedése

A próféciák és példázatok különféle képek segítségével ábrázolják, hogy a Jézus Krisztus halálával kezdődő isteni térhódítás, a mennyei királyság földi térfoglalása is kicsiben indult, de a történelem előrehaladtával egyre nagyobbá lesz, sőt, növekedése az örökkévalóságba nyúlik. Isten országának növekedése belülről kifelé, mintegy koncentrikus körökben zajlik: Jézusból indul, majd az őt befogadó keresztényben fejlődik, az összekapcsolódó keresztényekből létrejön Krisztus élő teste az amúgy istentagadó világban, majd amikor elérte maximális nagyságát és hatóerejét, megtörténik a tényleges, fizikai találkozás a fő és a test között a Megváltó visszatérésekor.

• Miközben nézted, lezuhant egy kő anélkül, hogy valaki hozzányúlt volna, ledöntötte a szobrot vas- és cseréplábairól, és darabokra zúzta az egészet. Összetört a vas, a cserép, a réz, az ezüst és az arany, és olyan lett az egész, mint nyári szérűn a pelyva, amelyet elvisz a szél, és nyomát sem lehet találni. Az a kő pedig, amely ledöntötte a szobrot, nagy heggyé változott, és elfoglalta az egész földet. (Dániel 2:35)

• Íme, kiment a magvető vetni, és amint vetette a magot, néhány az útfélre esett, jöttek a madarak, és felkapkodták azokat. … A többi viszont jó földbe esett, és termést hozott: az egyik százannyit, a másik hatvanannyit, a harmadik harmincannyit. (Máté 13:4.8)

• Mihez hasonlítsuk az Isten országát, vagy milyen példázatba foglaljuk? Olyan, mint a mustármag: mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön, miután pedig elvetették, megnő, és nagyobb lesz minden veteménynél, és olyan nagy ágakat hajt, hogy árnyékában fészket rakhatnak az égi madarak. (Márk 4:30-32)

• Az Úr pedig napról napra növelte a gyülekezetet az üdvözülőkkel. (Cselekedetek 2:47)

• Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek. (Cselekedetek 6:7)

• Az Úr igéje pedig egyre szélesebb körben terjedt. (Cselekedetek 12:24)

A Megváltó növekedése

Ádám döntése óta a földi létezést át- meg átszövi a bűn és a halál törvénye (Róma 8:2). Ennek egyetlen „ellenmérgét”, orvosságát Isten saját Fiában nyújtja számunkra: A Jézus Krisztusban rejlő örökkévaló élet szellemének törvénye szabadít meg és állíthat valós-tartós növekedési-fejlődési pályára minden embert. Az Isten királysága számára elveszett Föld visszahódítása a megváltói szerepet felvállaló Istenfia által vált lehetségessé. A megváltó az Ószövetség rendelkezései szerint a legközelebbi (vér)rokon lehetett, aki visszavásárolta az adósrabszolgaságba dőlt testvérét a szabadságra. Jézus beleszületett és mintegy belenőtt ebbe a megváltói szerepbe, ahogyan azt Isten gyönyörű próféciák sora által bemutatja számunkra: a lemetszett mandulaág, a csemete, a vesszőszál, a sarj, a példázatbeli szőlőtő, a kisgyermek Jézus növekedése, kibontakozása, majd a Messiás szolgálata – mind Istennek a Fiában testet öltött szeretetéről és a növekedési pályára átállított emberiségről szól.

• Amikor másnap Mózes bement a bizonyság sátrába, látta, hogy a Lévi házából való Áron vesszeje kihajtott, bimbót fakasztott, virágot növelt, és beérett rajta a mandula. (4Mózes 17:8)

• Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás¹ sarjad gyökereiről. Az Úr szelleme nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem szelleme, a tanács és erő szelleme, az Úr ismeretének és félelmének szelleme. (Ézsaiás 11:1-2)

• Mint vesszőszál sarjadt ki előttünk, mint gyökér a szikkadt földből. (Ézsaiás 53:2)

• Mert egy gyermek születik nekünk, fiú adatik nekünk. Az uralom az ő vállán lesz, és így fogják nevezni: Csodálatos Tanácsos, Erős Isten, Örökkévaló Atya, Békesség Fejedelme! Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége Dávid trónján és országában, mert megerősíti és megszilárdítja törvénnyel és igazsággal mostantól fogva mindörökké. A Seregek Urának féltő szeretete viszi véghez ezt! (Ézsaiás 9:6-7)

• Így szól a Seregek Ura: Van egy férfi, akinek Sarjadék² a neve. Minden sarjadásnak indul a kezei alatt, ő felépíti majd az Úr templomát. (Zakariás 6:12)

• és [József] amikor odaért, egy Názáret³ nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek fogják őt nevezni.” (Máté 2:23)

• Én vagyok Dávid gyökere és új hajtása, a fényes hajnalcsillag. (Jelenések 22:16)

Az igaz ember növekedése

A korábbiakból is kitűnik, hogy Isten királyságának növekedése kicsiből, az egyetlen mennyei Magból, illetve az egyes emberi szívekből indul. Nem erőszakkal, fegyverekkel, lerohanással, globális diktatúra bevezetésével, hanem a szeretet magjának elvetésével kezdődik. Az igaz ember Jézus Krisztusba beleszületve – illetve egyidejűleg fordítva is igaz, hogy Krisztus az emberben születik meg – válik igazzá és kizárólag Őbenne maradhat növekedésben.

• Az igaz virul, mint a pálmafa, magasra nő, mint a libanoni cédrus. Az Úr házában vannak elültetve, ott virulnak Istenünk udvaraiban. Öregkorban is sarjat hajtanak, dús lombúak és zöldek maradnak, és hirdetik: Igaz az Úr, kősziklám ő, akiben nincs álnokság! (Zsoltár 92:13-16)

• De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit. Nincs mitől félnie, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sem kell aggódnia, szüntelenül termi gyümölcsét. (Jeremiás 17:7-8)

• Eljön majd az idő, mikor gyökeret ver Jákób, virágozni, virulni fog Izráel, termésével pedig elárasztja a világot. (Ézsaiás 27:6)

• A gyermek Sámuel pedig nőttön-nőtt, és kedves volt mind az Úr előtt, mind az emberek előtt. (1Sámuel 2:26)

• Dávid egyre jobban emelkedett és növekedett, mert vele volt az Úr, a Seregek Istene. (2Sámuel 5:10)

• A gyermek [Jézus] pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta. (Lukács 2:40)

• neki növekednie kell, nekem pedig alább szállnom⁴. (János 3:30)

• és felöltöztétek az új embert, aki teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje Őt. (Kolossé 3:10)

• Levetve tehát minden gonoszságot, minden álnokságot, képmutatást, irigységet és minden rágalmazást, mint újszülött csecsemők a tiszta, hamisítatlan tejet kívánjátok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre, mivel megízleltétek, hogy jóságos az Úr. (1Péter 2:1-3)

• Ti tehát, szeretteim … növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében. (2Péter 3:18)

Mit jelent gyakorlati értelemben az igazságban való növekedés? Az újjászületés fürdője és a szellem elnyerése után, ami Krisztus bennünk való megjelenését és hatalomátvételét jelenti, kezdődhet a növekedés. Ennek forrása egyrészt az „anyatej”, amely Isten igéje, és megerősít bennünket abban a tudatban, hogy Isten szeretett gyermekei vagyunk, minden szellemi áldással ellátva az üdvösségre. Az igék feltárják ezeket az ajándékokat, megérthetjük belőlük-általuk az Úr jóságának határtalanságát. Amit pedig megértettünk, abban „járhatunk” is, azaz a hétköznapi helyzetekre alkalmazhatjuk ezt a láthatatlan szellemi valóságot. Tehát pl., ha azt olvassuk, hogy „nem hagylak el, sem el nem távozom tőled”, akkor nem kételkedem tovább Isten segítő jelenlétében, bármilyen helyzetbe is kerülök a nap folyamán, hanem benne bízva teszem a dolgom. Ha azt olvassuk, hogy „az Ő sebei által meggyógyultunk”, múlt időben írva, akkor ezt az igazságot „érvényesíteni kezdem”, elfogadom a legkülönfélébb problémák esetében is. Igaz a szenvedélybetegségekből való kigyógyulásra, a testi-lelki gyengeségek minden formájára. Minél jobban ismerjük a határtalan szeretet Krisztusát, annál nagyobb mértékben növekszik bennünk a belé vetett bizalom. Az ige tején kívül maga az Úr személyesen is vezérelni kívánja gyermekeit szelleme, bennünk megszólaló hangja által. Minél engedelmesebbnek bizonyulunk szólításaira, annál gazdagabb lesz a hitünk és a békességünk. Ne essünk kétségbe, ha a hitünk meg-meginog és kudarcot vallunk! A kisgyermek is felbukik sokszor járás közben, miközben fokozatosan megtanul biztos lábakon előre haladni. Később azonban akár világcsúcstartó futó is válhat belőle, ha eléggé kitartóan gyakorol…

Krisztus testének növekedése

A következő, tágabb kör Krisztus teste, amelyet az egyes Jézus-hívők, a világból kihívottak alkotnak, mint sejtek, mint testrészek. Ezt az isteni vér és szellem által egyben tartott és koordinált, irányított egységet egyháznak, Isten templomának, épületének is nevezi a Szentírás. Nem pusztán a megtérők számbeli gyarapodását értjük növekedés alatt. A második, magasabb növekedési szintet inkább érésnek tekinthetjük. Ahogyan az ember a kisgyermekkor, a pubertás, a fiatal felnőtt kor szakaszai után önálló cselekvésre, felelősségvállalásra, szeretet adására, ön- és családfenntartásra képes érett férfivá fejlődik, úgy képzelhetjük el a Krisztus testének növekedését is. A hitben befogadott, fentebb leírt tápanyagok feldolgozása érést eredményez: a csecsemőgondolkodású, csak önmaga szükségletei körül forgó keresztény felnő arra, hogy mások szükségleteinek betöltésében közreműködjön, azaz Istentől Krisztusban kapott ajándékait mások számára kamatoztassa. Elkötelezetté válik arra, hogy segítse testvéreit azzal, amije van: vezetőként, tanítóként, prófétaként, pártfogóként, gyógyítóként stb. munkálkodjon a többiek javára. Mindenki különbözik a többiektől, miként nincs két egyforma hópehely sem. Egymás nélkül a keresztények védtelenek és gyengébbek, mint összekapcsoltan és egymást segítve-kiegészítve. A cél pedig, Pál apostol szerint, az igazságban és a szeretetben való közös felnövekedés.

• Járuljatok őhozzá, mint élő kőhöz, amelyet az emberek ugyan megvetettek, azonban Isten előtt „kiválasztott és drága”; ti magatok is mint élő kövek épüljetek fel szellemi házzá, szent papsággá, hogy szellemi áldozatokat ajánljatok fel, amelyek kedvesek Istennek Jézus Krisztus által. (1Péter 2:4-5)

• Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is: egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett és mindenek által és mindenekben. … És ő „adott” némelyeket apostolokul, másokat prófétákul, ismét másokat evangélistákul vagy pásztorokul és tanítókul, hogy felkészítse a szenteket a szolgálat végzésére, Krisztus testének építésére, míg eljutunk mindnyájan a hitnek és Isten Fia megismerésének egységére, a felnőttkorra, a Krisztus teljességét elérő nagykorúságra, hogy többé ne legyünk kiskorúak, akik mindenféle tanítás szelében ide-oda hányódnak és sodródnak az emberek csalásától, tévútra csábító ravaszságától; hanem az igazsághoz ragaszkodva növekedjünk fel szeretetben mindenestől őhozzá, aki a fej, a Krisztus, akiből az egész test egybeilleszkedik és összekapcsolódik a különféle ízületek segítségével úgy, hogy minden egyes tagja erejéhez mérten közösen munkálja a test növekedését, hogy épüljön szeretetben. (Efézus 4:4-6.11-16)

Az istenismeret növekedése

Ahogyan mindennek Isten terveiben, Krisztus teste növekedésének is határozott célja van: az üdvösség mindenkinek szól, az örökkévaló élet lehetősége az összes ember számára elvégzett dolog. Ezt azonban sokan nem hallották még, félreértették vagy egyenesen dühödten elutasítják, mégis igaz: a teremtett világ sóvárogva várja az Isten gyermekeinek megjelenését.Jézus élő testének feladata a Föld összes szegletének meghódítása, az istenismeret gyakorlati valóságának bemutatása a szeretet cselekedetei által.

• Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig. (Példabeszédek 4:18)

• De a föld tele lesz az Úr dicsőségének ismeretével, ahogyan a tengert víz borítja. (Habakuk 2:14)

• Nem árt és nem pusztít szent hegyemen senki, betölti a földet az Úr ismerete, ahogyan a tengert víz borítja. (Ézsaiás 11:9)

• Az utolsó napokban az Úr házának hegye szilárdan fog állni a többi hegy fölött, és kimagaslik majd a halmok közül. Özönlenek hozzá a népek. Eljön a sok nép, és ezt mondják: Jöjjetek, menjünk föl az Úr hegyére, Jákób Istenének házához! Tanítson minket útjaira, hogy az ő ösvényein járjunk. Mert a Sionról jön a tanítás, és az Úr igéje Jeruzsálemből. Igazságot szolgáltat majd valamennyi nép között, ítéletet hoz a távoli, erős nemzetek ügyében. Kardjaikból ezért kapákat kovácsolnak, lándzsáikból pedig metszőkéseket; nép a népre kardot nem emel, hadakozást többé nem tanul. Mindenki a saját szőlőjében vagy fügefája alatt ülhet, és senki sem háborgatja őket. Maga a Seregek Ura mondta ezt! (Mikeás 4:1-4)

• És semmi nem lesz többé átok alatt a városban, hanem az Isten és a Bárány trónja lesz benne: szolgái imádják őt, és látni fogják az ő arcát, és az ő neve lesz a homlokukon. (Jelenések 22:3-4)

• Azután jön a vég, amikor [Jézus Krisztus] átadja az uralmat az Istennek és Atyának, amikor eltöröl minden fejedelemséget, minden hatalmat és erőt. … Amikor pedig majd alávettetett neki minden, akkor maga a Fiú is aláveti magát annak, aki alávetett neki mindent, hogy Isten legyen minden mindenekben. (1Korinthus 15:24.28)

A végső cél tehát a szeretet teljességre jutása, Isten mindent és mindenkit betöltő jelenlétének újbóli megvalósulása bolygónkon. Ezzel a pillanattal ér célt a megváltás terve, örök békességet szerezve a világegyetemnek.

Hol a határ?

Talán a fentiek után egyértelmű a következtetés, hogy amennyiben az ember az Istentől származó élet részesévé válik, akkor az az élet csírázásnak és növekedésnek indul benne. Az igazság őszinte keresése radikális változásokat eredményez. Ha engedjük, hogy a földi, testi, világ szerinti természet, gondolkodásmód meggyengüljön, meghaljon, akkor Jézus élete növekedésnek indul bennünk és átformálja, átalakítja a látásunkat, életmódunkat, indulatainkat, tetteinket. Akkor biztosan nem úgy reagálunk egy-egy kérdésre, bántásra, kihívásra, mint korábban. Hiszen minél mélyebbre hatolunk mennyei Atyánk és Fivérünk megismerésében, a belőlük fakadó források felhasználásában, az irántuk érzett bizalomban, annál inkább tükröződik az isteni szeretet az ítéleteinkben, meglátásainkban és döntéseinkben. Ha növekszik a szellemünkben, lelkünkben, testünkben lakozó Krisztus, akkor pozitív irányban változunk, gyümölcstermő állapotba juthatunk, és meglátszik majd összes megnyilvánulásunkon. E változások határa pedig a végtelen, csillagos ég, hiszen ki mondhatja el valaha is magáról – az örökkévalósággal is számolva! – hogy én már mindent tudok a mindenható Isten szeretetéről?

Ha tehát ismét feltesszük a kiindulási kérdést: Mitől, mi okból változtatunk állás- és nézőpontot a korábbiakhoz képest? Akkor keresztényként azt kell mondjuk: Krisztustól, a bennünk élő Istenfia által indíttatva alakulunk át és öltünk fokozatosan istenarcot, ha hitben járva élünk.

Nem marad egyéb cél előttünk, mint amiért Pál apostol is könyörgött a testvérei kapcsán:

• Ezért tehát … szüntelenül imádkozunk és könyörgünk értetek, hogy tökéletesen megismerjétek az ő akaratát minden szellemi bölcsességgel és belátással, hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és növekedjetek Isten ismeretében. Erősödjetek meg minden erővel az ő dicsőségének nagysága szerint a teljes állhatatosságra és az örömmel viselt hosszútűrésre. (Kolossé 1:9-11)

A végtelenbe – és tovább…!

1 nécer = 1) hajtás, sarj 2) ág

2 cemah = 1) hajtás, sarj, gyümölcs, termés 2) Sarj, Csemete, a Messiás neve

3 ág, hajtás vagy őrködés jelentéssel bír

4 alább száll = görögül elattoó = kisebbedik, csökken, gyengül