Aki keresztény lett, vagyis újjászületett Krisztusban, a bemerülés és a szent szellem befogadása pillanatától fogva megkezdi útját a mennyig. Ez az keskeny ösvény a hit útja, amely csakis és kizárólag Isten ígéreteire, kijelentéseire támaszkodik. Nem kell, hogy érzelemalapú hullámvasút legyen, egyszer fenn, máskor lent, hanem inkább az Úr szavának sziklaszilárd talaján való előrehaladást jelent. Vannak bizonyos alapigazságok, amelyek felismerése, elismerése, elfogadása és folytonos szem előtt tartása lehetővé teszi a tényleges fejlődést és előre jutást. A végső cél az Istennel való tökéletes szeretetbeli egység.
Az alábbi tények hit általi elfogadásra várnak:
- Megváltásra szoruló bűnösnek születtél.
- Cselekedeteid nem mentenek meg téged.
- A probléma benned (elme, lélek, akarat, gondolat) van, és nem Istennél!
- Isten már megmentett téged!
- Isten érted van és nem ellened!
- Jézus Krisztusban Isten gyermeke vagy!
- Hidd el, amit az ige mond rólad!
- Ne tántorítson el ettől semmi!
- Ragaszkodj a hitedhez és ne hagyd figyelmen kívül Isten igéjét!
- Tanuld meg, hogyan kell harcolni!
1. Megváltásra szoruló bűnösnek születtél!
Ez az egyik legfontosabb tény, amit fel kell ismernünk ahhoz, hogy elkezdhessük a hit útján való járást. Esetleg azt gondoljuk, életvitelünk, jó magatartásunk, nemes tetteink alapján többre értékelhetjük magunkat ennél. A bűn azonban jóval több, mint rossz cselekedetek – velünk született állapot. Az emberiség története ugyanis két emberben gyökerezik. Az első ember Ádám volt, akit Isten tökéletesnek alkotott, de ő elszakadt Teremtőjétől, és minden leszármazottja örökölte tőle bűnös természetét. Így mindenki magában hordja a halál csíráját:
- Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. (Róm 5:12)
Tehát nem azért vagyok bűnös, mert rosszat cselekszem, hanem mert így születtem. Mivel bűnösnek születtem, ezért csak rosszra vagyok képes. Valamennyien Ádám életével születünk e világra, amely alapvetően lázad Isten ellen és önmagától képtelen a jóra. A bűn – a Biblia szerint – létező valóság, amelynek hatalma van felettünk. A testi, érzéki természet, amely alapvetően önző, készteti az embert a rossz elkövetésére:
- Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. (Róm 7:20)
- a test törekvése ellenségeskedés Istennel, mert az Isten törvényének nem veti alá magát, és nem is tudja magát alávetni. (Róm 8:7)
Ha az ember ezt felismeri és alázattal elismeri, akkor van reménye. Isten nem rója fel nekünk ezt az állapotot, hanem menekülést kínál Jézus Krisztusban. A Fiú az istentelenek megmentésére született, és mint új Ember új minőségű életet hozott, amelyben valóságos szentség és igazság uralkodik. Ha az első Ádám élete van benned, akkor a Biblia szerint bűnös vagy. Ha a második Ádám élete van benned, akkor igaz vagy. Az első élethez születés útján, a másodikhoz új születés útján juthatunk. Melyik élet van benned? Ha felismered a szükséget, hogy nincs igazi, tiszta, szent életed, akkor reménységed lehet, mert Isten az istentelenek igazzá tételén munkálkodik. A megváltás, a bűnbocsánat, az újjáteremtés neked szóló lehetőség.
2. Cselekedeteid nem mentenek meg téged!
Az emberre természetéből fakadóan jellemző a gondolat: „Tehetek valamit önmagamért. Meg tudom szerezni, el tudom érni.” De fel kell ismerned, hogy nem tehetsz semmit önmagad megmentése érdekében, ugyanis egyetlen tettünk sem elegendő ahhoz, hogy megmentsük magunkat a pusztulástól.
- Azért a törvénynek cselekedeteiből egy test sem igazul meg ő előtte. (Róm 3:20)
- Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedetei nélkül. (Róm 3:23)
Senki nem válik pusztán attól igaz emberré, hogy törekszik megtartani a tízparancsolatot. A törvény cselekedetei – mint pl. a szegényeknek való adakozás, a nyugalomnap megtartása – révén nem nyerhetsz örökkévaló életet. Ugyanis nem a tetteid, cselekedeteid sodortak bajba, hanem az, amit Ádám tett. Már akkor hiánnyal születtél, mielőtt tudtad volna, mi is a probléma. Épp ezért nem a jó cselekedetek hozzák el a megoldást. A tökéletes megoldás az ember problémájára az újjászületés:
- Valakik pedig befogadják őt, hatalmat adott azoknak, hogy Isten fiaivá legyenek, azoknak, akik az ő nevében hisznek; Akik nem vérből, sem a testnek akaratából, sem a férfiú indulatából, hanem Istentől születtek. (Ján 1:12-13)
Az újjászületés nem emberi tettek, hanem a Megváltóba vetett hit alapján válhat valósággá:
- Tudva azt, hogy az ember nem igazul meg a törvény cselekedeteiből, hanem a Jézus Krisztusban való hit által, mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hitből és nem a törvény cselekedeteiből; Mivel a törvény cselekedeteiből nem igazul meg egy test sem. (Gal 2:16)
- És találtassam Ő benne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján. (Fil 3:9)
Pál, aki a törvényhez őszintén ragaszkodó farizeusok közé tartozott, belátta, hogy a törvények, szabályok, rendeletek kétségbeesett megtartása által nem találhatja meg Istent. A saját igazság a saját törvénytartó erőfeszítéseken alapul, ami azonban Isten szemében olyan, mint a szennyes ruha (Ésa 64:5). Krisztus „törvény nélküli”, azaz minden írott törvényt messze meghaladó igazságára van szükségünk:
- Most pedig törvény nélkül jelent meg az Istennek igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták; (Róm 3:21)
3. A probléma benned van és nem Istenben!
Isten nem tart haragot feléd, nem neheztel rád. Legtöbben azt gondoljuk, hogy alapvető problémánk a bűnösségünk, ezért megbocsátásra van szükségünk, és ki kell engesztelnünk Istent, hogy megbocsáthasson nekünk. Ennek pontosan az ellenkezője igaz:
- Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette magával a világot, nem tulajdonítva nekik az ő bűneiket, és ránk bízta a békéltetés igéjét. (2Kor 5:19)
Isten volt az, aki Krisztusban békejobbot nyújtott a világnak. Isten Krisztusban megbékéltette magával az egész emberiséget, nem tulajdonítva nekik bűneiket. Vagyis nem tartotta bűnösnek, vétkesnek az embereket abban, amit tettek, hanem így szólt: „Nem haragszom rád! Mielőtt megszülettél, már megbocsátottam neked! Meg akarod ismerni a szívemet? Meg akarod tudni, hogyan érzek irántad? Nézz a Fiamra! Elküldtem, hogy meghaljon érted, amikor te még bűnös voltál, amíg még az ellenségem voltál! Kezemet nyújtom feléd!” Isten gondolata, értelme, akarata irányodban, veled kapcsolatban soha nem változott:
- Titeket is, kik hajdan elidegenültek és ellenségek voltatok gonosz cselekedetekben gyönyörködő értelmetek miatt, most mégis megbékéltetett az Ő emberi testében a halál által, hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket állítson titeket Ő maga elé. (Kol 1:21-22)
Az ellenségeskedés tehát az emberi értelem, gondolkodásmód mélyén gyökerezik, nem Istenében. Ő már azelőtt megbocsátott, mielőtt megszülettünk volna! Vagyis a probléma nem az, hogy Isten nem bocsát meg, hanem az, ha mi nem fogadjuk el a megbocsátást. Azt gondolod, Isten ellened van? Isten gyűlöl téged? Meg akar büntetni? Nézz a keresztre!
4. Isten már megmentett téged!
Ha tudatosul bennünk, hogy megmentésre szoruló bűnösök vagyunk, és nem tudjuk magunkat megmenteni, megváltani a saját cselekedeteinkkel, nem kell kétségbeesni. Isten már megmentett!
- Hálákat adva az Atyának, ki alkalmasakká tett minket a szentek örökségében való részvételre a világosságban; Aki megszabadított minket a sötétség hatalmából, és átvitt az Ő szerelmes Fiának országába; Kiben van a mi váltságunk az Ő vére által, bűneinknek bocsánata; (Kol 1:12-14)
A megváltás már egy befejezett, elvégzett munka. Krisztus utolsó szava a kereszten: Elvégeztetett! Ő most a mennyei szentélyben tartózkodik, de már nem a megváltás munkáját végzi, hanem főpapként szolgál, és a te életedet szolgálja. A szívünkön dolgozik, és azt mondja: „Fiam, leányom, én elvégeztem a munkát, be van fejezve! Az asztal meg van terítve, az áldozat leölve! Csak gyere, fogadd el az életem!”
Már meg vagy mentve Jézus Krisztusban! Amit meg kell kérdezned magadtól: Krisztusban vagy Ádámban vagyok? „Ha Ádámban vagy, nem érdekel, mennyi jó tettet viszel véghez. Még elveszett lélek vagy és megváltásra van szükséged, mert elveszett, gonosz, érzéki, igazságot vesztett élet van benned, amit Ádámtól örököltél. Krisztusban kell lenned! Az Ő életét kell megkapnod. A kérdés tehát nem az, hogy mennyi jó cselekedetet viszel véghez, hanem hogy kinek az élete van benned. A te saját, önző és véges életed soha nem lesz elfogadott Isten szemében. Ezért mondja: „Meg kell halnod!” Krisztus életéhez csak egyetlen úton lehet hozzájutni:
- akik megkeresztelkedtünk Krisztus Jézusba, az ő halálába keresztelkedtünk meg. Eltemettettünk azért ő vele együtt a keresztség által a halálba: hogy miképpen feltámasztatott Krisztus a halálból az Atyának dicsősége által, azonképpen mi is új életben járjunk. Mert, ha az ő halálának hasonlatossága szerint vele eggyé lettünk, bizonyára feltámadásáé szerint is azok leszünk. Tudva, hogy a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megsemmisüljön a bűn teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek: Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól. Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy élünk is ő vele. (Róm 6:3-8)
Krisztussal együtt meghalunk, eltemettetünk és feltámadunk egy új, Vele egyesült életre. Megkapjuk az Isten Fiának életét, mert ez az egyetlen élet, ami Isten számára elfogadható. Ezt látjuk a menyegzői ruha példázatában is (Mt 22:11-13): egyetlen öltözék van, amiben a vendégek a menyegzőre beléphetnek és a király előtt megállhatnak – és ezt kell viselniük: Krisztus makulátlan jellemét. Az egyetlen mód, hogy a mennybe léphessünk, ha itt és most megkapjuk és befogadjuk a Fiú életét. Vesd le a szennyes ruhát! Vesd le a saját életed, halj meg az énnek, támadj fel Krisztussal, és hagyd, hogy Ő éljen benned! Ez az evangélium! S ha valaki azt mondja, nem vagy megváltva, ne hidd el! A megváltás munkája már befejeződött, meg vagy váltva, meg vagy mentve:
- Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint, amelyet még az idők kezdete előtt Krisztus Jézusban adott nekünk. (2Tim 1:9)
El vagy hívva? Meg vagy szabadítva? Ha megújított a víz és a szent szellem fürdője (Tit 3:5), akkor hidd el, hogy szabad vagy! Isten nem úgy működik, hogy egy bűnért „egy” bűnbánatra van szüksége, és ha egy bűnt elfelejtesz megbánni, akkor már nem vagy megváltva. Nem! Isten nem az egyes bűnvallásokért cserébe ad bűnbocsánatot. Ő az egész életedet akarja kicserélni! Új életet kaphatsz!
Többé nem a földi szentélyben vagyunk, ahol bárányt hozunk a bűnökért. (Pl. megütöttem valakit, ezért viszek áldozatot cserébe.) Isten nem egyes bűnönként oldja meg a helyzetet, mert nem ezek jelentik a fő problémát. A konkrét tettek csupán következmények. Különbség van a szentély ótestamentumi ábrázolása és annak valósága között. A bűnös a szentélyhez vitte a bárányt, megölte, a pap pedig a vérét bevitte a szentélybe és széthintette azt. A bűnös megbocsátást nyert ugyan, de ettől még nem vált tökéletessé. Ott és akkor a bárány meghalt és halott is maradt! A valódi evangéliumban azonban az Isten Báránya meghalt, de nem maradt halott! Visszatért az életbe, és neked adja saját, tiszta, győzelmes életét. Halála által bocsátja meg minden bűnödet, és feltámadása által ad új életet:
- Mert, ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltettünk Istennel Fia halála által, akkor, miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által. (Róm 5:10)
Nem Krisztus halála által vagy megmentve, hanem Krisztus élete által. Ez nagy különbség. Tehát a kérdés: Kinek az élete van benned?
- nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért, hanem az ő irgalmából üdvözített minket újjászülő és megújító fürdője a Szent Szellem által. (Tit 3:5)
Isten tehát Jézus Krisztusban üdvözített, megmentett engem! Őbenne üdvösségem van, Isten megváltott, szabad gyermeke vagyok! Mindezt nem saját tetteim révén nyertem, hanem Isten kegyelme által!
5. Isten érted és nem ellened van!
Az emberek legtöbbször azt gondolják, hogy Isten ellenük van. „Igen, neked megbocsátott Isten, de nekem nem. Isten szeret téged, de nem tudom, irántam hogyan érez.” – mondják sokan. A válasz így hangzik:
- A messzeségben is megjelent az Úr: Örök szeretettel szerettelek, azért vontalak magamhoz hűségesen. (Jer 31:3)
- Mi azért szeretünk, mert Ő előbb szeretett minket. (1Ján 4:19)
Isten érted és nem ellened van! Örökkévaló szeretettel szeret téged! Amikor gyűlölted Őt, amikor harcoltál ellene, amikor azt választottad, hogy a sötétségben jársz, amikor Sátánt választottad királyodul, akkor Ő jött, utánad futott, térdre esett. Ez a kereszt üzenete: „El akarlak érni, szeretlek! Gyere vissza!” Isten volt az, aki az első lépést megtette, hogy üdvözítse és megmentse az embert. Ő volt az, aki kezdeményezte a megváltás tervét, nem az ember. Ha az ember a saját elgondolását követte volna, akkor teljes szövetségben lenne Sátánnal és ügynökeivel. De Isten azt mondta: „Nem! Nem hagyom magára! Utánamegyek! Tudom, mibe fog kerülni, de akkor is így teszek!” A „történet” vége: maga Jézus a kereszten. Elszakadtunk Istentől, de Krisztus azt mondta: „Odamegyek, ahol ők vannak! Én visszahozom őket!”
6. Ki vagy Jézusban?
Ismerd fel, ki vagy Isten szemében az Ő Fiában, és mit nyertél Őbenne! Vagy elfogadod Jézust vagy nem, középút nincs.
- Ezért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre. (2Kor 5:17)
Ezt nem ember, hanem maga Isten mondja rólad. Olyan sokszor szerencsétlennek, értéktelennek, elesettnek, a régi önmagunknak, egyenesen „csődnek” érezzük magunkat. De különbséget kell tenned az érzéseid és Isten kijelentései között! Nem érzésekben, hanem hitben kell járnod! A hit Isten szavára épül és nem arra, hogyan érzel. Isten szava azt mondja, új teremtés vagy, a régi dolgok elmúltak. Isten szava azt mondja, minden újjá lett:
- Krisztussal együtt keresztre vagyok feszítve: többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem; azt az életet pedig, amelyet most testben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem, és önmagát adta értem. (Gal 2:20)
Meghaltam Krisztussal. Az új teremtés nem más, mint a bennem élő Krisztus! A belső emberben minden újjá lett. Csak hagyd Őt ragyogni, hagyd Őt felszínre törni:
- Akik pedig befogadták Öt, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, (Ján 1:12)
Isten azt mondja, hatalmat ad – tehát hatalmad, jogosultságod, képességed van arra, hogy úgy élj, mint Isten Fia. Megtapasztalod ezt vagy sem, ez a valóság! A hiteden múlik. Mit kaptál Krisztusban? Íme, minden a tiéd:
- A megbocsátás: Jézusban van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnök bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint (Ef 1:7)
- Az igazzá válás: megigazulván ingyen, az ő kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által (Róm 3:24; 5:1)
- A megszentelődés: Amely akarattal szenteltettünk meg egyszer s mindenkorra, a Jézus Krisztus testének megáldozása által. (Zsid 10:10)
- Az üdvösség: Mert nem haragra rendelt minket az Isten, hanem arra, hogy üdvösséget szerezzünk a mi Urunk Jézus Krisztus által (1Thess 5:9)
- Szabadság a bűntől: a mi ó emberünk ő vele megfeszíttetett, hogy megsemmisüljön a bűnnek teste, hogy ezután ne szolgáljunk a bűnnek: Mert aki meghalt, felszabadult a bűn alól. (Róm 6:6-7)
- Szabadság az átoktól: Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká lett értünk (Gal 3:13)
- Békesség: Megigazulva azért hit által, békességünk van Istennel, a mi Urunk Jézus Krisztus által (Róm 5:10)
- Megváltás: Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által (Ef 1:7)
- Elfogadottság, örökbefogadás: Eleve elhatározta, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratának jó kedve szerint (Ef 1:5)
- Mennyei hely Krisztusban: megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!) És együtt feltámasztott és együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban (Ef 2:6)
- Nem kárhoztat senki: Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, akik nem test szerint járnak, hanem szellem szerint. (Róm 8:1)
- Örök élet: örök életet adott nekünk az Isten és ez az élet az ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet: akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban. (1Ján 5:11-13)
- Átmentés a sötétség hatalmából a mennyei királyságba: megszabadított minket a sötétség hatalmából, és átvitt az Ő szerelmes Fiának országába (Kol 1:13-14)
- Teljesség Őbenne: Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg, És ti Ő benne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak (Kol 2:10)
Ezek a kijelentések mind múlt és jelen időben íródtak le. Mindez a tiéd Krisztusban, ez vagy Krisztusban: megbocsátást, megigazulást, megszentelődést, üdvösséget, szabadságot nyert, örökbe fogadott, Krisztussal a mennyekben ülő, megváltott gyermek, aki teljes vagy Ő benne. Maga Isten mondja rólad. Krisztusban vagy: Ez a valóság számodra. Ebben a hitben járhatsz. Hiszed mindezt? Akkor örvendezz ebben! Kizárólag Isten szavára építsd a hitedet!
7. Hidd el, amit az ige mond rólad!
- Jézus ezt mondta neki: … Minden lehetséges annak, aki hisz. (Mk 9:23)
Houdinit, a híres szabadulóművészt lehetetlen volt leláncolni, lelakatolni, bezárni. Egyszer ezt mondta: „Zárjatok be bármelyik cellába, adjatok egy órát, és kiszabadulok!” Bezárták. Odabent elővett egy, az övébe rejtett kis eszközt, és elkezdett próbálkozni. Fél óra, két óra, nem sikerült… Kimerülve nekirogyott az ajtónak, és az ajtó kinyílt! Be sem volt zárva! Mivel azonban a gondolataiban zárva volt, nem is tudta kinyitni! A te elmédben hány ajtó van bezárva csak azért, mert nem hiszel az Isten igéjének?! Hinni nem nehéz, hanem könnyű. Csak higgy! Ábrahám is ezt tette: hitte, hogy amit Isten ígért, az igaz és megcselekszi. Ezt pedig igazságként számította be neki az Úr. Hiszen amit Isten ígért, azt képes megtenni! Megígérte, hogy megment. Megtette! Hiszed ezt? Jézus így szól hozzád: „Tanulj meg megpihenni bennem! Tanuld meg, hogyan hagyhatod, hogy az én életemet éljem benned!” Ehhez hinned kell, hogy meghaltál, de élsz Jézussal:
- Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk. (Róm 6:8)
- Ezért tehát ti is azt tartsátok magatokról, hogy meghaltatok a bűnnek, de éltek az Istennek a Krisztus Jézusban. (Róm 6:11)
Hidd, hogy meghaltál a bűnnek! Hit által halsz meg és hit által támadsz fel az új életre.
8. Ne tántorítson el ettől semmi!
- Ha ugyan megmaradtok a hitben szilárdan és egyenesen, el nem tántorodva az evangélium reménységétől, amelyet hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt, és amelynek én, Pál, szolgájává lettem. (Kol 1:23)
Maradj a hitben, folyamatosan! Sátán jönni fog, és vádolni kezd. Ő a testvérek vádolója. Minden bűnt fel fog hozni, amit a múltban elkövettél, és bűnösnek fog nevezni. Mondd neki: „Igen, bűnös voltam. De Krisztus megváltott engem a bűn átkától, Krisztus megmentett engem a bűn hatalmából, és Krisztus új életet adott nekem. Igen, bűnös voltam. De már újjá lettem Jézusban!” Krisztus megmentett és megszabadított a bűneidből! Új életet adott!
9. Ragaszkodj a hitedhez és ne hagyd figyelmen kívül Isten igéjét!
- akkor hogyan menekülünk meg mi, ha nem törődünk ilyen nagy üdvösséggel, amelyet az Úr hirdetett először?! (Zsid 2:3)
Ragaszkodj a hitedhez és ne hanyagold el gyakorlását! A figyelmen kívül hagyás vagy elhanyagolás nem azt jelenti, hogy visszautasítod Jézust. Visszautasítás nélkül is előfordulhat, hogy elhanyagolod Őt. Olyasmit tudsz elhanyagolni, ami már a tiéd. Pál azt mondja, ne hanyagold el a csodálatos megváltást, amit kaptál! A tiéd! Ne hagyd figyelmen kívül! Az evangélium a szív állapotáról is szól: a kapcsolatról Krisztussal, és a szeretetről, amit iránta érzünk:
- Add nekem a szívedet, fiam, és tartsd szemed előtt útjaimat! (Péld 23:26)
Milyen a szíved állapota? Szereted az Urat? Ne az engedelmességedre légy büszke, a farizeusok úgyis legyőznek téged benne! Számodra Jézus kérdése: Szeretsz engem? Hol a szíved?
- Kedveseim, ti mindig engedelmesek voltatok, félve-remegve munkáljátok hát üdvösségeteket, nemcsak akkor, amikor köztetek vagyok, hanem sokkal inkább most, hogy távol kell lennem. (Fil 2:12)
Ez nem azt jelenti, hogy félelemmel és rettegéssel cselekedd a törvény cselekedeteit. Hanem hogy olyan életet élj, ami értelmet ad a megváltásodnak, amiben a megváltásodat munkálod. Van egy harc, amit meg kell harcolnod. Van egy munka, amit el kell végezned Jézusért. De meg kell tanulnod, hogyan harcolj! Tévedés azt hinni, hogy pl. abba kell hagynod a dohányzást. Nem! A harc arról szól, hogy bűneidről a bűneid elhordozójára kell tekintened! Hagyjuk abba a sérelmeink, sebeink állandó szemlélését, és nézzünk fel a rézkígyóra! (ld. 4Móz 21:8-9) Ha folyamatosan a cselekedeteidre, a bűneidre összpontosítasz, és arra, hogyan győzd le őket, akkor az első adandó alkalommal ismét el fogod követni ugyanazt a hibát, vétket. Minél többet gondolsz a bűneidre, annál több bűnt fogsz elkövetni.
De Isten változást tud hozni a szellemi életedben. Minél többet gondolsz Krisztusra, annál jobban hasonlítasz majd rá. A tudatos összpontosítás Jézusra szentséghez fog vezetni téged. Fordítsd az időd arra, hogy Krisztuson gondolkodsz, Őrá tekintesz, időt töltesz Vele, és a dolgok megváltoznak benned. A ragaszkodással változás jár. Mihez ragaszkodsz? A bűnökhöz vagy a bűneid elhordozójához?
10. Tanuld meg, hogyan kell harcolni!
- Harcold meg a hit nemes harcát és ragadd meg az örök életet, amelyre elhívattál! (1Tim 6:12)
De mit is jelent ez a harc? Sokszor nem tudjuk, hol zajlik a küzdelem, ezért elveszítjük a csatát. Azt gondoljuk, feladatunk a következő imában merül ki: „Uram, segíts, hogy legyőzzem ezt a rossz szokásomat! Uram, segíts, hogy ne tegyem ezt! Uram, segíts nekem abban a fogyatkozásban!” De a te harcod nem az, hogy megkéred Istent valamire, és aztán várod, vajon segít vagy sem. Ennél magasabb szinten harcolj: „Uram, tudom, hogy új teremtmény lettem. Tudom, hogy belém helyezted a hatalmadat, erődet, és tudom, hogy a te életedet éled bennem. Tudom, hogy többé nem teszem ezt vagy azt, mert új teremtés vagyok. Tudom, hogy örök életem van.” Mindezek tudatosítása a hitnek szép harca.
Nem azt mondja, hogy menj, keresd meg az örök életet, hanem azt, hogy ragadd meg. Ne engedd el, a kezedben van! Ez a hit tüze: „Itt vagyok Uram, újjászültél, tudom, hogy új teremtés vagyok. Ez vagyok én!” Nem a cselekedetek harcát kell megharcolnunk. Az rossz csata. A hit harcát kell megvívni! Mindazt hinned lehet és kell, amit Isten mond!
- Abban lett teljessé a szeretet közöttünk, hogy bizalommal tekinthetünk az ítélet napja felé, mert ahogyan ő van, úgy vagyunk mi is ebben a világban. (1Ján 4:17)
Más szavakkal: „Bizalommal vagyok az ítélet napjához, mert biztos vagyok, tudom, hiszem, hogy ahogyan Ő van, úgy vagyok én is ebben a világban: Mert élek többé nem én, hanem él bennem Krisztus. Tudom, hogy Isten szemében elfogadott vagyok, mert nem a saját fehér menyegzői ruhámat viselem, hanem az Övét. Ez nem az én cselekedetem, hanem az Övé, én csupán megkaptam, mert Jézus nekem adta. Ezért tudom, hogy elfogadott vagyok, bizalmam van Őbenne. Hiszed ezt? Minden lehetséges annak, aki hisz. Zárva van még elméd, gondolataid ajtaja? Jézus azt mondja: Én vagyok az ajtó. Lépj be rajtam keresztül! Az ajtó nyitva! Jöjjetek hozzám mind, akik megfáradtatok és meg vagytok terhelve, és én nyugalmat adok nektek.
A biztosíték az isteni ígéret: Senki nem fogja tudni kiragadni őket se az én kezemből, se az Atyám kezéből! (ld. Ján 10:29) Bizodalmam nem abban van, hogy én ragaszkodom Krisztushoz és kapaszkodom Belé. Az ígéret az, hogy az Atya és a Fiú nyúl ki érted, ragaszkodik hozzád, kapaszkodik beléd. Senki sem erősebb náluk! Te magad lehetsz az egyetlen, aki tudatosan kivonod magad a kezeik közül. De ha nem teszel így, akkor elmondhatod Krisztusnak: „Én te benned vagyok, te én bennem vagy. Új teremtés vagyok.” Az ígéret áll: senki, se Sátán, se egyetlen angyal sem képes kiragadni téged a kezéből. Meghívót kaptál az esküvőre, foglalt helyed van az asztalnál. Sátán és a halál legyőzetett, a bűn a keresztre lett szögezve. Szabad vagy. Tudod, miért? Mert a Fiú szabaddá tett, és így valósággal szabad vagy. (ld. Ján 8:36) Ő azt mondja: „Megszabadítottalak téged én bennem. Akarod az életem? Egy olyan életet, amiben a halál és Sátán legyőzetett, és mentes a bűntől? Ha igen, itt van, csak vedd el! Hadd éljek benned!” Megengeded Neki?
Imad Awde előadása alapján
A keresztény élete a vízen járáshoz hasonlítható. Minden hullám elnyeléssel fenyeget és elpusztításunkra tör, de hitünk arra képesít, hogy sértetlenül partot érjünk.
Spurgeon
Ahol az értelem csak a szenvedés fellegét látja, ott a hit az ígéret szivárványát szemléli.
Spurgeon
Akartok tapasztalatokra szert tenni? – Segítsetek másokon! Akartok növekedni a kegyelemben? – Segítsetek másokon! Akartok kiszabadulni a csüggedés hálójából? – Segítsetek másokon!