Ha az igazság ösvényén jársz, bátran számolj a kegyelemmel!

Saját életemben tapasztaltam meg, hogy milyen erős és sokszor mennyire nyilvánvaló Isten késztetése akár a jó cselekvésére, akár a múlt bűneinek megvallására. Amikor azt kérjük Istentől, tisztítson meg minket minden hamisságtól, számolhatunk vele, hogy komolyan szavunkon fog minket és egyszer csak felbukkan egy rég elfeledett dolog, amely bánat, megvallás, esetleg jóvátétel után kiált. Ilyenkor kezdődik a rettentő harc az ember lelkében – engedek a Szent Lélek késztetésének, kimondom a bocsánatkérés szavait az illető felé, vagy pedig ragaszkodom a magamról kialakított, gondosan kozmetikázott képhez és elutasítom ezt a lehetőséget. Ami engem személy szerint szó szerint térdre és engedelmességre kényszerített, az az elviselhetetlen gondolat, ha most nem engedek, Atyám kedves arca esetleg elfordul és nem lesz többé szava hozzám, vagy én magam nem fogom meghallani kérlelését…

A döntés után természetesen ismét kísértés következik: a gonosz minden lehetséges elképzelést, fantáziaképet felvonultat, hogy azokat, mint várható következményeket elénk tárja, mint a sötétnél is sötétebb jövőt, mint az emberek megvetését, gúnyolódását, haragját, barátok elfordulását stb. De épp ez az a pillanat, amikor számolnod kell a kegyelemmel! Nem fogsz tőle sugallatot kapni arról, hogy az Úr nem gyönyörködik kínjaidban, hanem segítőként áll melletted; hogy Isten el akar téged választani a bűntől, amelyet már megbocsátott a kereszten, hogy háta mögé vethesse; hogy az a határtalan megkönnyebbülés, öröm, forró hála és kimondhatatlan szeretet, amely a kimondott bűnbánó szavak után fakad, megelevenít és boldoggá tesz. Nem hallasz arról, hogy ne csak magadra gondolj, hanem arra is, akit megbántottál vagy megkárosítottál, hogy jóvátevő szavaid rést nyitnak az önzés pajzsán és bevilágíthat a másik szívébe a kegyelem sugara; hogy annál nagyobb öröm nem lesz, mint amikor megpillantod majd őt a megváltottak között, mert kedves és bocsánatkérő szavad kiengedte őt az önzés börtönéből…

Számolj a kegyelemmel a próbák, a megalázkodás során, a hitbeli engedelmességet kívánó ösvényeken! „Az Őt félőkben gyönyörködik az Úr, akik kegyelmében reménykednek.” (Zsolt 147:11)