Csak Istennel
Udvarok, házak, benne emberek és sorsok,A szürke távolban magasba törő tornyok,Konduló harangok, jó ebédhez szól a nóta,Bárcsak mindenki jóllakott volna,Nem éhezve se ételt, se semmit,Falat kenyeret vagy egy egész veknit.Sütne a kemence, formálna a kéz,Lurkó arcán csorogna a méz,Nagymama szívében melegedne az élet,Szállna az illata ropogós kenyérnek,Ablakon bekúszna íze a reménynek,Ajtókon rokonok örömmel betérnek,A lélek … Tovább Csak Istennel