Egyik alkalommal vonattal utaztam haza Budapestről Szabadkára. Az ülőhellyel kapcsolatos reményeim felszálláskor gyorsan szertefoszlottak. Letáboroztam a csomagjaimmal az egyik kocsi végében, és hálát adtam Istennek azért, hogy elértem egyáltalán a járatot. A négy és fél órás út alatt összesen tíz percet ültem. Másnap délután már mentem is vissza Budapestre. Mivel ünnepnap volt, arra gondoltam, ilyenkor nem fognak majd sokan utazni. Mivel szerettem volna a laptomon dolgozni, a szívemben kértem Istent, hogy az út alatt legyen ülőhelyem.
Az állomásra érkezésemkor viszonylag kevesebben voltunk, viszont az emberek folyamatosan jöttek. Egy idő után a megszokottnál jóval nagyobb tömeg gyűlt össze. A hangosbemondó jelezte, hogy a kikindai vonat rövidesen indul. A tömeg nem mozdult, csak pár ember szállt fel a szerelvényre. Nemsokára megérkezett az én vonatom is, erre mindenki elkezdett mozgolódni, majd elindult a kijárat felé.
– Hát, úgy látszik, én ilyen peches vagyok! – mondtam lehangoltan, de rögtön eszembe jutott több bibliai ígéret, továbbá a kimondott szavak ereje (Példabeszédek 18:21).
– Én nem peches vagyok, hanem áldott! – javítottam ki magamat. Ezt mondja a Biblia, és eszerint gondolkozom! Röviden ima után elindultam a vágányhoz. Meglepődve láttam, hogy a tömeg megállt a kijáratnál. Odamentem én is, és az egyik vasutas megszólított:
– Hová utazik? – kérdezte.
– Magyarországra – válaszoltam.
– Akkor szálljon fel a vonatra! – mondta határozottan.
Odafent kiderült, hogy nagyon sok szabad hely van még. A tömeg továbbra is ott állt a kijáratnál, ugyanis egy harmadik vonatra vártak.
Tanulságok számomra a történetből:
- Régebben sokszor támadt olyan gondolatom, hogy szerencsétlen vagyok. A Biblia ezzel szemben azt mondja, hogy jó szerencsés vagyok (Józsué 1:8, Zsoltár 1:3), és Krisztusban már meg vagyok áldva (Ef 1:3). Továbbá arra hívattam el, hogy áldást örököljek! (1 Péter 3:9)
- Nagyon fontos, hogy mit mond ki az ember! Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és ahogyan ki-ki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. (Példabeszédek 18:21)
- Akkor is ragaszkodjunk Isten igéjéhez, ha az érzékszerveink a fizikai világ jelei alapján mást mondanak!
Bessenyei Szilárd