Jézus valódi identitása, mint Isten egyetlen fia, az egyik leginkább megkérdőjelezett bibliai igazság. Bár a támadások különbözőek, de lényegüket tekintve mind arra irányulnak, hogy megsemmisítsék azt az igazságot, hogy Jézus valóban Isten egyetlen fia, aki Istentől, az Atyától született. Mintha visszhangoznák az ördög kérdését:
- Ha valóban Isten fia vagy… (Máté 4:4)
Az igék azonban megerősítik ezt az alapvető valóságot:
- János bizonyságot tett róla, és azt hirdette: Ő volt az, akiről megmondtam: Aki utánam jön, nagyobb nálam, mert előbb volt, mint én. (János 1:15)
- Ő a láthatatlan Isten képe, az elsőszülött minden teremtmény előtt. Mert benne teremtetett minden a mennyen és a földön, a láthatók és a láthatatlanok, akár trónusok, akár uralmak, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok: minden általa és reá nézve teremtetett. Ő előbb volt mindennél, és minden őbenne áll fenn. (Kolossé 1:15-17)
Az utóbbi igeversek szerint ő volt az „elsőszülött”, ami azt jelenti, hogy ő született meg mindenki más előtt. Ez az ő előzetes létezéséről szól, hogy hangsúlyozza, hogy ő volt képes minden dolgot megteremteni. Nem teremthetett volna meg minden dolgot, ha nem született volna meg mindenki más előtt.
Igaz, hogy Jézust a Szentírás Isten szavának nevezi (János 1:1), de ez egy képletes kifejezés, amely azt jelenti, hogy ő volt az, aki kifejezte Isten gondolatait. Ő volt Isten gondolatainak és akaratának élő megnyilvánulása, nem azért, mert Isten gondolataiban élt, hanem azért, mert ő volt Isten tökéletes tükörképe. Természete és jelleme megegyezett Isten természetével és jellemével.
- Miután régen sokszor és sokféleképpen szólt Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső időkben a Fiú által szólt hozzánk, akit mindennek örökösévé tett, aki által a világot teremtette. Ő Isten dicsőségének kisugárzása és lényének képmása, aki hatalmas szavával hordozza a mindenséget, aki miután minket bűneinktől megtisztított, a mennyei Felség jobbjára ült. Annyival feljebb való az angyaloknál, amennyivel különb nevet örökölt náluk. Mert az angyalok közül kinek mondta valaha Isten: „Fiam vagy te, ma nemzettelek téged”, majd pedig: „Atyja leszek, és ő az én Fiam lesz”? Amikor pedig bevezeti az elsőszülöttet a világba, ismét így szól: „Imádja őt Isten minden angyala!” (Zsidók 1:1-6)
Jézus maga számtalan alkalommal megerősítette ezt a fajta „rokoni, vérségi” összetartozását a menny Istenével.
- Jézus így szólt hozzájuk: Az én Atyám mind ez ideig munkálkodik, én is munkálkodom. Ezért azután a zsidók még inkább meg akarták ölni, mert nemcsak megtörte a szombatot, hanem saját atyjának is nevezte Istent, és így egyenlővé tette magát az Istennel. (János 5:17)
- Az Atyától származom és eljöttem e világba: ismét elhagyom e világot és elmegyek az Atyához. (János 16:28)
- Miután ezeket mondta Jézus, tekintetét az égre emelve így szólt: Atyám, eljött az óra: dicsőítsd meg a te Fiadat, hogy a Fiú is megdicsőítsen téged, mivel hatalmat adtál neki minden halandó felett, hogy mindazoknak, akiket neki adtál, örök életet adjon. (János 17:1)
A legfontosabb érv Jézus megtestesülés előtti létezése mellett, hogy ha nem létezett volna előtte, akkor Isten ajándéka, ti. az, hogy odaadta egyetlen fiát, elveszítené az értelmét és értékét. Istennek nem lett volna fia, akit odaadhatott volna, hanem pl. csak megtestesítette volna a saját szavait, majd megengedte, hogy az inkarnációt1 követően feláldozzák. Ez jelentősen csökkentené az ajándék értékét.
Igaz, hogy Jézus fiúi mivolta nem kapott hangsúlyt az Ószövetségben; az a tény, hogy Istennek van egy fia, nem volt téma. Ez lehet az egyik oka annak, hogy egyesek arra a következtetésre jutottak, hogy Istennek abban az időben nem volt fia. Általánosságban elmondható, hogy az Ószövetség írói nem foglalkoztak ezzel a témával, bár van néhány vers, amelyből ez kiderül.
- Ki ment fel az égbe, és ki szállott le onnan? Ki szedte össze markába a szelet, ki kötötte köntösébe a vizet? Ki határozta meg az egész föld határát? Talán tudod, hogy mi a neve, vagy mi a fiának a neve? (Példabeszédek 30:4)
Itt láthatjuk, Salamon elismerte, hogy Istennek volt fia, de be kell vallani, hogy ez a kinyilatkoztatás szokatlan az Ószövetség írásaiban. A hangsúly az egy Istenen van, és nincs különbségtétel arra nézve, hogy pontosan ki beszél. Amikor a Biblia kijelenti, hogy Isten mond valamit, az lehet maga Isten, Krisztus, vagy akár egy angyal is. Azt mondják, hogy Isten beszél, függetlenül attól, hogy ki beszélt, mivel az üzenet Istentől származik. Jézus volt Isten szószólója, és Istenként beszélt. Ő volt Isten hírvivője, mert Isten szavait hirdette. Figyeljük meg, hogy a következő versben az áll, hogy Isten az égő csipkebokorból szólt Mózeshez:
- Amikor az Úr látta, hogy odamegy megnézni, megszólította őt Isten a csipkebokor közepéből, és ezt mondta: Mózes! Mózes! Ő pedig így felelt: Itt vagyok! (2Mózes 3:4)
Az Újszövetségben azonban István elmagyarázza, hogy egy angyal beszélt a bokorból.
- Negyven esztendő elteltével a Sínai-hegy pusztájában megjelent neki egy angyal csipkebokor tüzének lángjában. Amikor Mózes meglátta, csodálkozott a látomáson, de amint feléje tartott, hogy megnézze, megszólalt az Úr hangja: Én vagyok a te atyáid Istene, Ábrahám, Izsák és Jákób Istene. (Cselekedetek 7:30-32)
Isten az, aki mindent megtesz, ő minden ember Megváltója, nincs más. Azonban van egy „csatornája”, eszköze az emberek megváltására, és ez a csatorna Jézus Krisztus. Hasonlóképpen azt mondjuk, hogy Isten a teremtő, és nincs más. De azt is mondjuk, hogy Jézus a teremtő. Igen, Isten teremtett mindent, de ezt egyetlen fián, Jézus Krisztuson keresztül tette.
- … hogy feltárjam mindenki előtt, mi ama titok megvalósulásának a rendje, amely el volt rejtve öröktől fogva Istenben, aki mindeneket teremtett Jézus Krisztus által; és hogy ismertté legyen most az egyház által a mennyei fejedelemségek és hatalmasságok előtt Isten sokféle bölcsessége. Ez felel meg örök végzésének, amelyet megvalósított Krisztus Jézusban, a mi Urunkban (Efézus 3:9-11)
- Mindnyájan ugyanazt a szellemi eledelt ették, és mindnyájan ugyanazt a szellemi italt itták, mert a szellemi kősziklából ittak, amely velük ment. Az a kőszikla pedig Krisztus volt. (1Korinthus 10:3-4)
Jézus az a közvetítő, aki által Isten cselekszik, így amikor Jézus valamit tesz, valójában Isten teszi azt. Isten benne és rajta keresztül valósítja meg minden célját. Ez csak a felszíne annak a csodálatos kinyilatkoztatásnak, hogy Istennek már az idők kezdete előtt is volt egy fia. Ez az a nagy igazság, amely az üdvösség alapját képezi.
David Clayton
1 inkarnáció = megtestesülés