„Krisztus élete, amely életet ad a világnak, Igéjében rejlik. Jézus a szavával gyógyította a betegségeket, űzte ki a démonokat, csendesítette le a tengert, szavával támasztotta fel a holtakat, és az emberek tanúsították, hogy szavában hatalom van. Az egész Biblia Krisztus megnyilatkozása, s a Megváltó az Igéhez akarta erősíteni követői hitét. Amikor nem láthatják Őt, az Ige lesz erejük forrása. Mesterükhöz hasonlóan nekik is minden Igével kell(ett) élniük, amely Isten szájából származik. (Mt 4:4)
Ahogyan fizikai életünket az élelem tartja fenn, azonképpen lelki életünket Isten Igéje. Minden léleknek önmaga számára kell életet merítenie Isten Igéjéből. Amiképpen magunknak kell ennünk, hogy testünk táplálékhoz jusson, úgy kell az Igét is magunkhoz vennünk.”
White: Jézus élete – A galileai válság c. fej.

Testi-lelki életünk táplálója, megerősítője, újjáteremtője az Ige, az Isten szájából származó szavak. Rendkívüli, átalakító erő rejlik a hangosan megvallott, a szent Lélek által ihletett, hittel kiejtett szavakban. Amikor erről több helyen is olvastam-hallottam, elhatároztam, hogy ezentúl naponta, rendszeresen élni fogok vele, mert őszinte vágy él a szívemben, hogy segítsek mások nyomorúságán. Mindig elszomorít a körülöttem lévők ínsége, sötétsége, szenvedése, különösen saját gyengeségem hátterén. Hiába sajnálom, ha nem tudok enyhülést nyújtani. Hiába tudom, hogy ha Jézus most fizikailag itt lenne, megtehetné. De hiszem, hogy Igéjében olyan kulcsot bocsátott rendelkezésünkre, amely megnyitja számunkra a kegyelemben, szeretetben bővölködő élet ajtaját!

Ezért először magamon szeretném kipróbálni az Ige hatékonyságát, olyan dolgokban, amelyekkel akár orvoshoz is lehetne fordulni. De elhatároztam, hogy mint Isten gyermeke, inkább az Ige orvosságával élek, amelynek nincsenek káros mellékhatásai, sőt! Két, vagyis, három dologgal kapcsolatban kezdtem el imádkozni, illetve, ami a legfontosabb: az Ige hangos megvallását gyakorolni. Hetek óta folytatom a dolgot: „Az Úr az én gyógyítóm” (2Móz 15:26), illetve a 103. zsoltár első verseit mondom el egyes szám első személyben alkalmazva: „Áldja az én lelkem az Urat, és egész bensőm az Ő szent nevét! Áldja az én lelkem az Urat, és el nem feledkezem semmi jótéteményéről! Aki megbocsátja minden bűnömet, meggyógyítja minden betegségemet, aki megváltja életemet a koporsótól, kegyelemmel és irgalommal koronáz meg engem. Aki jóval tölti be ékességemet, megújul ifjúságom, mint a sasé.” (Zsolt 103:1-5) Nem könnyű elsőre minden szót hittel kiejteni, de minél többet gyakoroljuk, annál nagyobb örömet és hitbeli növekedést jelent.

Amikor – hetek múltával – éppen barátnőmmel imádkoztunk egészen más témákban, másokért könyörögtünk, egyszer csak elkezdtem nevetni, mert észrevettem, hogy az egyik problémám nyomtalanul eltűnt. Apróság, talán nevetséges, de kezdetnek számomra csodálatos jel volt! Egyszer csak észrevettem, hogy az ínyemen, egy rég kihúzott fog helyén elkezdett növekedni egy daganat, amit semmilyen úton nem lehetett eltávolítani. Nem fájt, de nagyon kellemetlen volt. Most pedig, ima közben megéreztem, hogy már nincs ott! A leghalványabb nyomát sem találom a mai napig! Hiszem és remélem, hogy hamarosan sokkal nagyobb szabadításokról is beszámolhatok, mert jó az Úr, az egekig ér kegyelme, és a felhőkig a hűsége! (Zsolt 57:11)