Egy éve kaptunk egy gyönyörű, kendermagos kakast, akit a fiúk Robinak kereszteltek el. Nagyon gondosan felügyeli a tyúkjait, mindig megosztja velük a kiszórt eleséget, legyen az hulladékzöldség vagy gabonaszemek. Még a kukorékolása is elviselhető hangfekvésű. Lényeg, hogy hamarosan családunk kedvence lett.
Nemrégiben észrevettük, hogy a járása bizonytalanná vált, mintha szédülne. Egyre gyakrabban ült le, és úgy tűnt, folyamatosan előrehaladó bénulás lett rajta úrrá. A lábai hamarosan teljesen felmondták a szolgálatot. Már csak úgy tudott enni, ha elé szórtuk a terményt. Volt már ilyen betegség néhány korábbi tyúk esetében, és minden esetben pusztulás lett a vége.
Mostanában az az ige forog bennem, hogy Menj és vedd birtokba a földet, amelyet neked adtam! Ez a Józsuénak szóló parancs magában hordozza a teljesülés ígéretét. Természetesen ma már a Krisztusban élő keresztényekre vonatkozik: minden szellemi áldást, amit Isten nekünk ajándékozott a Fiúban, birtokba vehetünk és alkalmazhatunk az életünk egyes területein. Ha újjászületik egy ember, bátran elmondhatja: Közel van hozzám az ige, tudniillik a szívemben, és a számból hangzik, majd valósággá válik, ha hittel kimondom.
- nagyon is közel van hozzád az ige: a szádban és a szívedben; teljesítsd hát azt! (5Mózes 30:14)
- „Közel van hozzád az ige, a te szádban és a te szívedben”, mégpedig a hit igéje (Róma 10:8)
Először csak távolról imádkoztam Robiért, de ezt a módszert – őszintén szólva – nem ítéltem elég hatékonynak, a szívemben bizonytalanság maradt. Talán komikusan hangzik, de lementem hozzá, leguggoltam mellé és igyekeztem elkapni a tekintetét, már amennyire ez egy kakas esetében lehetséges. Amikor rám nézett, így szóltam hozzá: – Robi, az Úr Jézus nevében mondom neked, gyógyulj meg! Erősödjenek meg a lábaid! – Úgy gondolkodtam, hogy ha Krisztus hatalmát annyira sem tartom elég „nagynak”, hogy egy baromfit fölerősítsen, akkor mennyire bíznék benne Góliátokkal szemben? Érdekes módon, a kakas figyelt rám…
Azonnal nem történt semmi látványos változás. Másnap reggel még élt, de nem tapasztaltunk szembetűnő javulást. Viszont később mégis fokozatosan erősödött, egyre nagyobb távokat meg tudott tenni minden különösebb szenvedés nélkül. Harmadnapra pedig már ismét képes volt a legfontosabb kakasszerepet is ellátni! Azóta Robi újra a régi és büszkén hívogatja háreme tagjait, ha rábukkan valami finom falatra. Az én szívem pedig énekel, hogy az Úrnak semmi, még egy ilyen „apróság” sem lehetetlen, és hogy szomorúságunkat örömre fordította. Azóta hajnalonta, négy körül ismét Robi harsány kukorékolására ébredek…
Barati Lilla
Attól, hogy a hitet elveszítsük, csak az óv meg, ha a hitet gyakoroljuk. S a hit gyakorlása elűzi a hitetlenséget, amely Isten hatalmas tetteit megakadályozza.
T. Arthur Pierson: Müller György. – 2. jav. kiad. – Evangéliumi K., s.a. – 70. p.