SÁMSON ÉS JÉZUS párhuzamai Nader Mansour előadása alapján¹

Meglepő módon egy tragikus, mondjuk úgy, öngyilkossággal végződő történet örömüzeneteiről lesz szó. A Biblia szerint Sámson volt fizikailag a legerősebb ember a bibliai alakok közül, mégis, túl korán ért véget ígéretesen induló pályafutása. Azt mondhatjuk, hogy egy tipikusan kétarcú hősről olvashatunk. Esete tele van tanulságokkal, nekünk szóló párhuzamokkal, bátorító részletekkel, amelyek túlmutatnak az ókori szereplő esetén. Aktuális leckeként szolgálnak számunkra, hármas vonatkozásban: SÁMSON – JÉZUS – TANÍTVÁNYOK. Ezen a három „fázison” keresztül a történet segítségével kibontakozik a megváltás folyamatosan kiteljesedő, hatalmas műve. Legmélyebb mondanivalója természetesen Isten sokféle úton-módon megnyilvánuló, megrendítő szeretete és jóakarata, valamint bölcs céljai. Az egyik legfontosabb személyes kérdés: mit jelent számunkra/számodra a gyakorlatban, hogy Jézus erősebb a legerősebb embernél is? Természetesen érdemes először elolvasni az Ószövetség megfelelő fejezeteit (Bírák könyve 13-16. fejezetek), hogy összefüggéseiben lássuk, értsük az egész történetet, illetve újabb felfedezésekre juthassunk a témában. A tanulmány mindegyik alábbi alfejezetében találhat a kedves olvasó neki címzett, az úton tovább segítő üzenetet!

A születés csodája

SÁMSON Már a kezdetekről elmondható, hogy a szeretet Istenének keze van a dologban. Annak ellenére (vagy éppen amiatt!), hogy Izrael nyomorúságos helyzetben volt, Sámson szüleit nagy öröm érte.

• Izráel fiai ismét azt tették, amit rossznak lát az Úr. Ezért az Úr a filiszteusok kezébe adta őket negyven esztendőre. Volt egy Dán nemzetségéből való ember Corából, akinek a neve Mánóah volt. A felesége meddő volt, nem szült. Megjelent egyszer az Úr angyala az asszonynak, és ezt mondta neki: Lásd, meddő vagy, nem szültél. De teherbe fogsz esni, és fiút szülsz. (Bírák 13:1-3)

Nem olvassuk, bár lehetséges, hogy a szülők imádkoztak gyermekáldásért. A Szentírás úgy mutatja be, hogy Isten kezdeményezésére érkezett az angyal a hírrel Manoah feleségéhez. Itt tehát egy csodálatos születésről van szó, amely isteni beavatkozás eredménye volt.

JÉZUS Szinte magától kínálkozik a párhuzam Jézus földi születése vonatkozásában. Ott sem olvasunk arról, hogy Mária könyörgött volna azért, hogy már szűzen anya lehessen. Isten azonban úgy gondolta, hogy ő lesz a kiválasztott a Messiás édesanyjának szerepére, és hasonlóképpen angyalt küldött, hogy a csodát hírül adja.

• Az angyal ezt mondta neki: Ne félj, Mária, mert kegyelmet találtál Istennél! Íme, fogansz méhedben, és fiút szülsz, akit nevezz Jézusnak! Nagy lesz ő, és a Magasságos Fiának nevezik majd; az Úr Isten neki adja atyjának, Dávidnak a trónját, ő pedig uralkodik a Jákób házán örökké, és uralkodásának nem lesz vége. (Lukács 1:30-33)

Mindketten, Sámson és Jézus egyaránt csodálatos, emberi erőt-képességeket meghaladó isteni beavatkozásnak köszönhették földi életüket. Csoda „termékei” voltak, isteni ígéret gyermekei.

TANÍTVÁNYOK Ugyanez igaz a keresztények, a Krisztust követők esetében is. Pál ugyan egy korábbi ószövetségi csodagyermekre, Sára fiára hivatkozva állít párhuzamot, de mindenképpen áll a kijelentés.

• Ti pedig, testvéreim, Izsákhoz hasonlóan, az ígéret gyermekei vagytok. (Galata 4:28)

• … mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által. (1Péter 1:23)

Az újjászületés – amit minden esetben „igényelni” kell – éppúgy isteni csoda, mint Sámson és Jézus „keletkezéstörténete”! Isten örökké tartó életet teremt ott, ahol korábban nem volt, csak halandó élet.

A küldetés

SÁMSON Az elhangzott ígéret magában foglalta a célt is, amely betöltheti Isten terveit és egyúttal kiteljesítheti majd Sámson életét. Általános törvényszerűség, hogy ha valaki azonosul Isten személyesen neki szóló céljaival, annak élete teljes egész lesz.

• Mert teherbe fogsz esni, és fiút szülsz. … Ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a filiszteusok hatalmából. (Bírák 13:5)

Izrael ekkor már negyven éve szenvedett a filiszteusok elnyomása alatt. A születendő fiú elsődleges, Istentől kapott feladata a fizikai rabság alóli felszabadítás (megkezdése) volt.

JÉZUSsal kapcsolatban ugyanez a küldetés fogalmazódott meg, de egyetemes léptékben, és elsősorban szellemi értelemben. Ő a bűn és a hozzákötődő halál rabszolgaságában sínylődő emberiség megszabadítására érkezett a Földre. Krisztus az igazi, tökéletes Szabadító! Annak ellenére, hogy Sámson több esetben elbukott, mégis előképe az eljövendő Messiásnak feladata tekintetében (is).

• az Úr angyala megjelent neki álmában, és ezt mondta: József, Dávid fia, ne félj feleségül venni Máriát, mert ami benne fogant, az a szent szellemtől van. Fiút fog szülni, te pedig majd Jézusnak* nevezed, mert ő fogja megszabadítani népét bűneiből. (Máté 1:20-21)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
Jézus*	Jehosua	’Isten a szabadító’

A TANÍTVÁNYOK életének ugyancsak szerves része a Krisztus által legyőzött ellenség hatalma alóli kiszabadítás. Tanúk és szabadítók egyben: feladatuk Jézushoz vezetni, Jézussal összekapcsolni a világban, a sátán fogságában sínylődő holteleven elveszetteket.

• Ezután így szólt hozzájuk: Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek! Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik. Azokat pedig, akik hisznek, ezek a jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken szólnak, kígyókat vesznek a kezükbe, és ha valami halálosat isznak, nem árt nekik, betegekre teszik rá a kezüket, és azok meggyógyulnak. (Márk 16:15-18)

A kezdet

Mint ahogyan a Biblia szövegei esetében megszokhattuk, minden szónak nagy jelentősége van: SÁMSONnal kapcsolatban a szabadítás szolgálatának megkezdéséről beszél az angyal.

• Ő kezdi majd megszabadítani Izráelt a filiszteusok hatalmából. (Bírák 13:5)

A Bírák könyvéből pontosan tudjuk, hogy valóban nem Sámson lett a végső szabadító; még az első két király, Saul és Salamon is folyamatosan harcolt a filiszteusok ellen. Egy elhúzódó folyamatról volt tehát szó.

JÉZUS Krisztus szolgálatának több szakasza van. A kereszttel kezdődő, jelképként szolgáló tavaszi ünnepek a messiás küldetésének első mérföldköveit szimbolizálják. Bár a bűneltörlés Krisztus halálával megtörtént egyszer és mindenkorra, a Föld megváltásának végső lezárásához még az őszi ünnepeknek (ld. 3Mózes 23:23-43) is be kell teljesedniük a Királyok Királyának visszatérésekor.

• És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. (János 14:3)

Ezért nem ért véget a történelem pünkösdkor, ezért születnek még újabb nemzedékek, és az újkori TANÍTVÁNYOK szájából még mindig szól az evangélium – egyre teljesebb formában – ma is a földlakókhoz. Még mindig menni és hirdetni kell, a szabadítás még nem teljes, Krisztus teste még több szempontból nem hiánytalan…

• És ez a szó hangzott felém: Ismét prófétálnod kell sok nép és nemzet, nyelv és király előtt. (Jelenések 10:11)

Nazír és názáreti

SÁMSON Az angyal egy különlegességet is megemlített a leendő édesanyának a gyermekkel kapcsolatban. A „nazireus” állapot már korábban, Mózes törvényeiben is szerepel Isten rendeletei között (ld. 4Mózes 6:1-21). Két fontos, külsődleges tilalomra emlékezteti a mennyei követ a nőt: az alkoholtól és a haj lenyírásától való tartózkodás.

• Mostantól fogva vigyázz, bort vagy más részegítő italt ne igyál, és semmiféle tisztátalant ne egyél! Ne érje borotva a fejét, mert Istennek szentelt nazír* lesz az a gyermek már anyja méhében! … Istennek szentelt nazír lesz ez a gyermek az anyaméhtől fogva halála napjáig! (Bírák 13:5.7)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
nazír*	názír (óhéber)	odaszentelt, odaszánt ember; megszentelt, vagyis szüreteletlen szőlő (minden 7. és 50. évben)

A nazírság lényege egészen egyszerűen annyi, hogy Izrael valamely gyermeke önként Istennek szentelte magát testesül-lelkestül egy időre, és meghatározott törvények vonatkoztak az odaszánt állapot időtartamára, illetve annak lezárására is. Bár itt nem olvassuk, de a későbbiekből kiderül, hogy Sámsonnak ehhez a különleges, megszentelt állapotához rendkívüli fizikai erő társult, ami segítette őt küldetése kiteljesítésében.

JÉZUS Krisztus mindig is szent volt, nem csak egy ideig. Ő teljes mértékben Istennek odaszánt életet élt, mivel a szíve eleve kizárólag az Atyjáé volt.

• Az angyal így válaszolt neki: A szent szellem száll reád, és a Magasságos ereje árnyékoz be téged, ezért a születendőt is szentnek nevezik majd, Isten Fiának. (Lukács 1:35)

Ugyanakkor Jézus nagyon hasonló hangzású mellékneve a város nevéből származott, ahol egy ideig élt. Ezzel Isten arra utalt, hogy a mennyei Fiú egyúttal az emberiség tagja lett, ezen belül pedig Dávid király vérvonalából való volt.

• Miután pedig József kijelentést kapott álmában, Galilea vidékére ment; és amikor odaért, egy Názáret* nevű városban telepedett le, hogy beteljesedjék, amit a próféták mondtak: „Názáretinek” fogják őt nevezni. (Máté 2:22-23)

• Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás** sarjad gyökereiről. Az Úr szelleme nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem szelleme, a tanács és erő szelleme, az Úr ismeretének és félelmének szelleme. Az Úr félelme lesz a gyönyörűsége. (Ézsaiás 11:1-3)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
Názáret*	nadzaret (héber eredetű)	ág, hajtás; őrködés
hajtás**	nécer (óhéber)	bimbó, hajtás, sarj, rügy, ág arab: zöldell

TANÍTVÁNYOK Amit a nazierusi állapot az Ószövetségben kifejezett, az a maga teljességében jelenik/jelenhet meg a keresztényekben, hiszen Isten Szentjét fogadják magukba. Sámson és Jézus már az anyaméhben nazír, azaz szent volt, a keresztények esetében az újjászületéstől halálig (és azon is túl) érvényes állapotról van szó.

• Krisztus Jézusban megszenteltek, elhívott szentek…vagytok mindnyájan(1Korinthus 1:2)

Bírói-vezetői szerep

SÁMSON története a Józsué által végigvitt honfoglalást követően, az ún. bírák korában játszódik. Ők voltak gyakorlatilag Izrael Istentől elhívott, igazságosztó vezetői, akik egyben a folyamatosan támadó és sanyargató ellenség visszaverését, a szabadságot biztosították. Sámsonnal kapcsolatban tudjuk, hogy ő volt Izrael tizenegyedik bírája.

• Akkor bírákat támasztott az Úr, és azok megszabadították* őket fosztogatóik kezéből. (Bírák 2:16)

• És Sámson húsz esztendeig ítélte** Izraelt a filiszteusok idejében. (Bírák 15:20)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
megszabadít*	jása (óhéber)	megszabadít, megőriz, megment; segít, győzelemre vezet; megtart győzelmes állapotban
ítél**	sápat (óhéber)	ítél, bíráskodik, kormányoz igazságot tesz, elbírál, döntést hoz

Ez a szerep – nem meglepő módon – JÉZUS Krisztus esetében is az egyik legfontosabb feladat. Jogos lenne egyébként a bíró, bíra főneveket a vezető, kormányzó szavakkal helyettesíteni, amelyek tágabb jelentéskörűek. A bíráskodás, az ítélet nagyon sokszor negatív értelemmel bír és félelemmel tölti el az embereket, mert mindenki azonnal a rá vonatkozó, kárhoztató, büntető ítéletre gondol. Azonban Jézus Krisztus esetében a bírói szerepkör szoros párhuzamban áll szabadítói szolgálatával. Ahogyan Sámson, mint a bírák egyike, a szabadítók egyike is volt egyidejűleg, úgy Jézus is. Ő nem a kárhoztatás, hanem a szabadítás bírája. Jézus kijelenti önmagáról, hogy nem kárhoztatni és elpusztítani, hanem megmenteni és megszabadítani jött. Az ítélet valójában Isten és az ember ellensége, a sátán, mint a bűn szerzője fölött mondatott ki Jézus halálával.

• Az Atya nem is ítél meg senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át (János 5:22)

• Ha valaki hallja az én beszédeimet, de nem tartja meg azokat, én nem ítélem el azt; mert nem azért jöttem, hogy elítéljem a világot, hanem azért, hogy megmentsem. Aki elvet engem, és nem fogadja el az én beszédeimet, annak van ítélő bírája: az az ige, amelyet szóltam, az ítéli el őt az utolsó napon. (János 12:47-48)

TANÍTVÁNYOK A Krisztust követőkre Isten ugyancsak ítélőbírói szerepkört bíz majd a történelem lezárulta után.

• … nem tudjátok, hogy a szentek a világ felett fognak ítélkezni? … Vagy nem tudjátok, hogy angyalok fölött is ítélkezünk majd? Akkor mennyivel inkább ítélkezhetünk a mindennapi élet dolgaiban! (1Korinthus 6:2-3)

A névadás

SÁMSON Mint a Szentírásban oly sokszor, itt is szimbolikus jelentőségű névről van szó. A név csillaghoz, ragyogó égitesthez teszi hasonlatossá viselőjét. Ebben az értelemben ugyancsak előlegezett jelképe az utána következő igazi Szabadítónak, Isten egyszülött Fiának. Tudjuk, hogy nagyon sok nép és vallás imádja a Napot, mint hatalommal bíró égitestet, de itt nyilvánvalóan nem erről van szó, hanem egy sokkal nagyobb és erősebb személyről, hiszen az égitestek megalkotója a mennyei Fiú.

• Azután az asszony fiút szült, és Sámsonnak* nevezte el. (Bírák 13:24)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
Sámson*	simsón	Nap, napocska

JÉZUS Krisztus esetében ismételten beteljesedő próféciákról volt szó, amelyeket nagyon tudatosan azonosított önmagával, mint aki igazi fényforrás a világunk számára.

• Csillag jön fel Jákóbból, jogar támad Izráelből. (4Mózes 24:17)

• Jézus ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: Én vagyok a világ világossága: aki engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága. (János 8:12)

TANÍTVÁNYOK Jézus Krisztus gyermekeire ugyanez a kitüntető szerepkör érvényes, hiszen egyesültek Vele:

• Ti vagytok a világ világossága. … Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Máté 5:14.16)

A világosság (párban a meleggel) – a sötétség ellentéteként – az elfogadó és szabadító szeretet, a hazugságokat megsemmisítő igazság jelképe.

Növekedés

SÁMSON Az élő természetben és az emberi életben egyaránt „természetes” a fejlődés-átalakulás-növekedés folyamata. Egyidejűleg nemcsak mennyiségi, hanem minőségi változások is bekövetkeznek. Így van ez az ember fogantatása pillanatától fogva. Ez már önmagában is egy, az emberiségnek szóló „általános áldás”. Ha azonban valaki esetében ehhez még különleges isteni figyelem és áldáskiárasztás járul, annak mindig megvan a maga szintén különleges eredménye!

• A gyermek [Sámson] felnövekedett, és megáldotta őt az Úr. (Bírák 13:24)

Ugyanezt a mondatot a „kis” JÉZUSsal kapcsolatban is megtaláljuk az evangéliumban:

• A gyermek pedig növekedett és erősödött, megtelt bölcsességgel, és Isten kegyelme volt rajta. (Lukács 2:40)

TANÍTVÁNYOK Ugyanez a törvényszerűség igaz a keresztények életútjára is az új születés időpontjától kezdve, függetlenül biológiai életkoruktól. Természetesen ez esetben nem testi (bár ez sem kizárt), hanem szellemi és lelki fejlődésről van szó.

• Isten adja a növekedést. (1Korinthus 3:6)

• növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunk, üdvözítő Jézus Krisztusunk ismeretében! (2Péter 3:18)

Az istenismeret gyarapodása kéz a kézben jár az isteni eredetű kegyelem-szeretet-jóság egyre teljesebb megtapasztalásával és az isteni vezetés gyakorlati megvalósulásával.

Idegen menyasszony

SÁMSON a párválasztás terén nagyon makacsnak bizonyult, ellenszegült Isten törvényének és szülei akaratának. Pontosan az ellenséges nép tagjai közül választott magának feleséget, de rejtett céllal.

• … apja és anyja ezt felelte neki: Hát nincs feleségnek való a rokon leányok közt vagy egész népemben, hogy a körülmetéletlen filiszteusok közül akarsz feleséget venni? De Sámson így felelt apjának: Őt kérd meg nekem, mert csak ő tetszik nekem! Apja és anyja nem tudta, hogy az Úrtól van ez, és csak ürügyet keres a filiszteusok ellen. (Bírák 14:3)

JÉZUS Nagyon érdekes párhuzam, hogy Isten Fia is „idegen” menyasszonyt választott magának, ti. az Istennel szemben ellenséges, elidegenedett emberiség tagjait. Azok mellett kötelezte el magát örökre, akik a sátáni lázadás mellé álltak. Milyen érthetetlen állásfoglalás, micsoda felfoghatatlan szeretet!

• Isten azonban a maga szeretetét mutatta meg irántunk, mert Krisztus már akkor meghalt értünk, amikor még bűnösök voltunk. … Mert ha akkor, mikor ellenségei voltunk, megbékéltettünk Istennel Fia halála által, akkor, miután megbékéltettünk, még inkább üdvözíteni fog élete által. (Róma 5:8.10)

Isten és a Fiú már akkor cselekedett, amikor az ellenségesség még fennállt, hogy megmentsen és eljegyezzen magának minket! A Krisztussal való kapcsolatunk a szerelemből kötött házassághoz hasonlítható (ld. Efézus 5:27-29). Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy Ő nem pl. a médiából, utólag értesül a minket érintő problémákról, hanem folyamatosan gondot visel menyasszonyára, azaz tanítványaira, táplálja és ápolgatja őket. Hihetetlenül bátorító tény!

A TANÍTVÁNYOK számára ugyancsak a legnagyobb, önerőből lehetetlen kihívás az ellenség szenvedélyes, elkötelezett szeretete:

• Nektek pedig, akik hallgattok engem, ezt mondom: szeressétek ellenségeiteket, tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket; áldjátok azokat, akik átkoznak, és imádkozzatok azokért, akik bántalmaznak titeket! Aki arcul üt téged, tartsd oda annak arcod másik felét is, és aki elveszi felsőruhádat, attól alsóruhádat se tagadd meg! Adj mindenkinek, aki kér tőled, és aki elveszi a tiedet, attól ne követeld vissza! És amint szeretnétek, hogy az emberek veletek bánjanak, ti is úgy bánjatok velük! (Lukács 6:27-31)

Az oroszlán kettészakítása

Útban az idegen menyasszonyért SÁMSONt megtámadta egy nagyragadozó. A történtek a fiatalember rendkívüli erejét mutatják, hiszen könnyedén elbánt a hirtelen előbukkanó, ordító oroszlánnal: puszta kézzel széttépte.

• Elment tehát Sámson apjával és anyjával együtt Timnába. Amikor a timnai szőlőkhöz értek, egy fiatal, ordító oroszlánnal találta magát szemben. Akkor megszállta őt az Úr szelleme, és puszta kézzel kettészakította azt, mintha csak egy kecskegidát szakított volna ketté. (Bírák 14:5-6)

Ez az akció nyilvánvaló példázat JÉZUSsal, az igazi Szabadítóval kapcsolatosan. Ő még nagyobb ellenséget győzött le értünk való küzdelme során. Péter apostol azonosítja, ki az üvöltő fenevad és ki diadalmaskodott felette:

• … ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el: álljatok neki ellen a hitben szilárdan, tudva, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken e világban. (1Péter 5:8)

• Mivel pedig a gyermekek test és vér részesei, Jézus is hozzájuk hasonlóan részese lett ezeknek, hogy halála által megsemmisítse azt, akinek hatalma van a halálon, vagyis az ördögöt. (Zsidók 2:14)

TANÍTVÁNYOK Jézus győzelme egyben a vele összekapcsolódott keresztények győzelme is:

• álljatok ellene az ördögnek és elfut tőletek! (Jakab 4:7)

• Végül pedig: erősödjetek meg az Úrban és az ő hatalmas erejében! Öltsétek magatokra Isten fegyverzetét, hogy megállhassatok az ördög mesterkedéseivel szemben! Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság szellemei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. Éppen ezért vegyétek fel Isten fegyverzetét, hogy ellenállhassatok a gonosz napon, és mindent leküzdve megállhassatok! (Efézus 6:11-13)

Természetesen itt nem fizikai küzdelemről van szó, legalábbis a keresztények részéről. Ők soha nem fémfegyverekkel harcolnak, hiszen a sátán ereje a csalás, megtévesztés, becsapás, hazugság, félrevezetés, eltorzított igazságok tömege, amelyeket a világra zúdít folyamatosan. Ezek ellen az ige kardja, az igazság beszéde az egyetlen hatékony eszköz.

Mézédes következmény

SÁMSON Az oroszlános történet folytatása nagyon érdekes, és ugyancsak több értelmezési lehetőséget kínál.

• Néhány nap múlva ismét eljött, hogy elvegye a nőt. Közben letért az útról, hogy megnézze az oroszlán tetemét. Hát az oroszlán hullájában egy méhraj volt és méz! Kiszedte a markába, és útközben azt eszegette. Odament az apjához és anyjához, nekik is adott, és ők is ettek. De nem mondta meg nekik, hogy az oroszlán hullájából szedte ki a mézet. (Bírák 14:8-9)

A vadméz annyira értékes volt akkoriban az édes íz és a nagy energiatartalom miatt, hogy Sámsont sem a dögszag, sem a méhtámadások nem zavarták! Elvette, úgymond, ami neki járt a küzdelem, a megérdemelt győzelem után. Mivel a méz tisztátalan testből származott, a mózesi törvények szerint így nem érinthető, nem ehető – ezért titkolta Sámson az akciót a szülei elől. A körülményeket nem, csak az eredményt osztotta meg velük.

Az édes meglepetés természetesen JÉZUS Krisztus esetében is értelmezhető: az egyik lehetőség a halandó emberiség számára megszerzett örök élet. Jézus győzelme az ördög és a halál felett a miénk! Nem számít, mi folyik a világban, milyen fenyegető viharok tombolnak-bömbölnek körülöttünk események, intézmények, rendeletek formájában. Ne engedjük, hogy csüggesztően hassanak ránk! Az ordító oroszlán célja a lebénítás, félelemkeltés, de Jézus már, Sámsonhoz hasonlóan, legyőzte! A sátán támadása, amely Isten és ember ellen irányult, Jézus jóvoltából csodálatos végkifejletbe torkollik. A méz, mint finom táplálék, az örök élet, amit Krisztus odaajándékoz a benne hívőknek. Az erős támadó, aki káoszt, pusztítást idézett elő, Jézus jóvoltából egyszer meghal, vége lesz uralmának. Ebben az esetben Jézus az erősebb az erősnél, azaz a lázadó angyalnál.

A téma részletesebb, más oldalról történő megvilágításáról egy korábbi számban olvashatunk.²

Rejtvények

Több helyen is feltűnhet számunkra SÁMSON sajátos gondolkodásmódja és rejtvényekkel tűzdelt „képes beszéde”. Az első eset az oroszlán elpusztítása után kínálkozott, amikor az átéltek alapján feladványt faragott ellenségei számára.

• Amint meglátták, harminc vőfélyt bíztak meg, hogy legyenek mellette. Sámson ezt mondta nekik: Feladok nektek egy találós kérdést*. … Sámson ezt mondta nekik: Étel jött az evőből, édes jött az erősből. De nem tudták megfejteni a találós kérdést három napon át. A negyedik napon ezt mondták Sámson feleségének: Szedd rá a férjedet, hogy árulja el nekünk a találós kérdés megfejtését, különben megégetünk téged és apád háza népét! … De ő így válaszolt nekik: Ha nem az én üszőmön szántotok, találós kérdésem ki nem találjátok!(Bírák 14:12. 14-15.18)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
találós kérdés*	hídáh (óhéber)	rejtvény, nehezen érthető dolog, feladvány; bölcs mondás, képes beszéd

Mivel itt egy rendkívüli eseményről van szó, és nem szokásos módon ismétlődő természeti törvényről, teljesen érthető, hogy a filiszteusok három napig, sőt, egy hétig sem tudták kitalálni a megfejtést. Egyedi, egyszeri eset, különös tapasztalat öltött benne testet. Ráadásul a megfogalmazás is nagyfokú leleményességről tanúskodik. Sőt, még a filiszteusok csalására adott dühös válasza is rejtvényként hangzik, bár az olvasó már értheti a párhuzamot: Sámson átlátta mesterkedésüket, hiszen felismerte saját gyengeségét, ti. hogy kiadta titkát a nő nyaggatása miatt. (Ez az eset később megismétlődik, végzetes eredménnyel.)

Ugyanez a titokzatosság hatványozottan igaz JÉZUS Krisztus beszédeire, próféciáira is. Nagyon sokszor még a barátai, tanítványai sem értették, nem, hogy az ellenségei.

• Azután maga mellé vette a tizenkettőt, és így szólt hozzájuk: Íme, felmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak. Átadják a pogányoknak, kigúnyolják, meggyalázzák, leköpik, és miután megostorozták, megölik, de a harmadik napon feltámad. Ők azonban semmit sem értettek ezekből. Ez a beszéd rejtve maradt előlük, és nem értették meg a mondottakat. (Lukács 18:31-34)

Jézusnak a saját megkínzására és halálára vonatkozó prófétai szavai fényében válik Sámson rejtvénye még hangsúlyosabbá: bizonyára ő maga sem sejtette, hogy hasonlóan végzi majd, mint az eljövendő Megváltó, és a „mézet adó oroszlán” bizonyos értelemben az ő sorsát is megjövendölte…

TANÍTVÁNYOK Általános törvényszerűség, hogy Isten gondolatait, szavait lehetetlen ördögi és emberi ésszel, leleménnyel felfogni, helyesen értelmezni. A szeretet útjai érthetetlenek, váratlanok és kiszámíthatatlanok az önző, testi gondolkodásmód számára. Isten elrejtett, titkos bölcsessége nem fejhető meg a halandók eszével, erejével. Ugyanakkor Krisztus gyermekeinek megadatik a csoda, mélyére hatolhatnak Isten bölcsességének, sőt, alkalmazhatják szavait!

• … Isten titkos bölcsességét szóljuk, azt az elrejtett bölcsességet, amelyet Isten öröktől fogva elrendelt a mi dicsőségünkre. Ezt e világ fejedelmei közül senki sem ismerte fel, mert ha felismerték volna, a dicsőség Urát nem feszítették volna meg. … Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istenből való szellemet, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk. … A lelki ember* pedig nem fogadja el Isten szellemének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak szellemi módon lehet azokat megítélni. Bennünk pedig Krisztus gondolkodásmódja van. (1Korinthus 2:14.9-10)

• Közel van hozzád a beszéd, a szádban és a szívedben van: a hit beszéde… (Róma 10:8)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
lelki ember*	pszükhikosz antroposz (ógörög)	lelki, természetes, érzéki [az újjászületés előtti lelkiállapot]

Az öntörvényűség látszata

SÁMSON egész élete során látszólag a saját feje után ment, kiszámíthatatlan, félreérthető, meglepő, titkolózó volt. Sem a népe, sem az ellenség nem tudta őt megfejteni. Álljon itt néhány példa:

• Apja és anyja nem tudta, hogy az Úrtól van ez, és csak ürügyet keres a filiszteusok ellen. … De nem mondta meg a szüleinek, hogy az oroszlán hullájából szedte ki a mézet. (Bírák 14:4.9)

• … és lement és lakott Ethámban, a sziklabarlangban. (Bírák 15:8)

De mindez azért volt így, mert ezek a helyzetekben engedett Isten szelleme hatásának, késztetésének!

JÉZUS Krisztus – emberi szemmel nézve – ugyancsak megfejthetetlen, érthetetlen, sokszor követhetetlen volt mind a tanítványai, mind az ellenségei számára.

• Ő pedig így válaszolt: Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy az én Atyám házában kell lennem? (Lukács 2:49)

• … azután így szólt a tanítványaihoz: Menjünk ismét Júdeába! A tanítványok ezt mondták neki: Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és ismét oda mégy? (János 11:7-8)

• Péter ekkor félrevonta őt, és feddeni kezdte: Isten mentsen, Uram, ez nem történhet meg veled! Ő pedig megfordulva ezt mondta Péternek: Távozz tőlem, sátán, kísértesz engem, mert nem Isten akaratára ügyelsz, hanem az emberekére! Máté 16:22-23)

Senki és semmi nem befolyásolhatta korlátolt emberi vagy ördögi elgondolások szerint a tevékenységét, mert egyedül Isten volt az, akinek engedelmeskedett.

TANÍTVÁNYOK Krisztus követői értelemszerűen akkor Krisztus tanítványai, ha követik a tőle hallottakat, legyenek bármilyen meglepő, esetleg veszélyesnek, érthetetlennek tűnő parancsok. Nem emberi kérleléseknek, józan meglátásoknak, hanem egyetlen Uruknak engednek.

• Az Úr megszólította őt látomásban: Anániás! Ő így válaszolt: Íme, itt vagyok, Uram. Az Úr pedig így szólt hozzá: Kelj fel, menj el abba az utcába, amelyet Egyenes utcának hívnak, és keresd meg Júdás házában a tarzuszi Sault: mert íme, imádkozik, és látomásban látja, hogy egy Anániás nevű férfi jön be hozzá, és ráteszi a kezét, hogy lásson. (Cselekedetek 9:10-11)

• Aznap éjjel pedig odaállt Pál mellé az Úr, és ezt mondta: Bízzál, mert ahogyan bizonyságot tettél az én ügyem mellett Jeruzsálemben, úgy kell Rómában is bizonyságot tenned! (Cselekedetek 23:11)

Az ellenség és módszerei

Általános törvényszerűség, hogy a jellem határozza meg a célkitűzést és az eléréséhez szükséges módszereket is.

SÁMSON A filiszteusok, mint a kánaáni őslakosok egyik csoportja kezdettől Izrael ellenségei voltak. De nem feledhetjük, hogy eredetüket tekintve ők is Ábrahám leszármazottjai, azonban pogány asszonytól születtek, és folyamatosan üldözték Izsák gyermekeit. Szerepük jelképes, nem ők Isten igazi ellenfelei! Csupán eszközök voltak arra, hogy az Úr bemutathassa rajtuk keresztül az uralkodás és kizsákmányolás sátáni módszereit. Bosszúvágy és kegyetlenség jellemezte őket, még saját népük tagjait sem kímélték „jogos” haragjukban. Sámsonnal szemben fizikai erőszakot, csábítást, hazugságokat és irgalmatlan kínzási módszereket egyaránt alkalmaztak. Mindent bevetettek, amit csak az önző, saját elmére támaszkodó emberi és sátáni természet képes kitalálni, hogy megtörjék, uralmuk alá hajtsák, elpusztítsák Isten hősét. Sámson története többek között annak a példázata, hogy az ördög egyrészt soha nem adja fel, másrészt Isten mindezen erők és kísérletek fölött képes újra és újra diadalmaskodni az ő szent fegyvere, a Fiú által!

• A negyedik napon ezt mondták Sámson feleségének: Szedd rá a férjedet, hogy árulja el nekünk a találós kérdés megfejtését, különben megégetünk téged és apád háza népét! Hát azért hívtatok meg bennünket, hogy kifosszatok?! (Bírák 14:15)

• Felvonultak azért a filiszteusok, és megégették az asszonyt és az apját. (Bírák 15:6)

• A filiszteusok felvonultak, tábort ütöttek Júdában, és ellepték Lehít. (Bírák 15:9)

• A gázaiaknak hírül adták: Idejött Sámson! Körülvették, és lestek rá egész éjjel a város kapujában, de csendben maradtak egész éjjel, mert azt gondolták: Majd, ha megvirrad, reggel meggyilkoljuk őt! (Bírák 16:2)

• A filiszteusok városfejedelmei elmentek az asszonyhoz, és azt mondták neki: Szedd rá, és derítsd ki, hogy mitől olyan nagy az ereje, és hogyan tudnánk megfékezni, hogy megkötözhessük, és elbánhassunk vele! Akkor mi egyenként ezeregyszáz ezüstöt adunk neked! (Bírák 16:5)

• Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, Sámson halálosan megunta a dolgot. (Bírák 16:16)

JÉZUSNincs új a Nap alatt. A testi-lelki terror összes fegyverét felvonultatták már akkor és azóta is a Földön, hogy az istenimádat igazi képviselőit kiirtsák vagy árulásra bírják. A diktatórikus, önközpontú uralom jellegzetes módszerei Jézus és a tanítványai életében is folyamatosan akadályt képeznek. Isten Fia az összes módszerrel találkozott, és mindet hatástalanította!

• Negyven napig volt a pusztában, miközben kísértette a Sátán. (Márk 1:13)

• Amikor ezt hallották, a zsinagógában mindenki megtelt haraggal, felkeltek, kiűzték őt a városból, és elvitték annak a hegynek a szakadékáig, amelyen városuk épült, hogy letaszítsák; ő azonban átment közöttük, és eltávozott. (Lukács 4:29-30)

• Jézus pedig felismerve gonoszságukat, így szólt: Képmutatók, miért kísértetek engem? Mutassátok nekem az adópénzt! (Máté 22:18-19)

• Akkor némelyek leköpték őt, majd arcát letakarva ököllel ütötték őt, és ezt mondták neki: Most prófétálj! A szolgák is arcul verték őt. (Márk 14:65)

A TANÍTVÁNYOK ugyancsak áldozatok, de győztes áldozatok Jézus visszatéréséig.

• Ekkor azonban megjelent a főpap és egész kísérete, a szadduceusok pártja, és féltékenységtől eltelve elfogták az apostolokat, és börtönbe vetették őket. (Cselekedetek 5:17-18)

• Másokat viszont megkínoztak, akik nem fogadták el a szabadulást, hogy dicsőségesebb feltámadásban legyen részük. Ismét mások megszégyenítések és megkorbácsolások próbáját állták ki, sőt még bilincseket és börtönt is. Megkövezték, szétfűrészelték, kardélre hányták őket; juhok és kecskék bőrében bujdostak nélkülözve, nyomorogva, gyötrődve azok, akikre nem volt méltó a világ; bolyongtak pusztákban és hegyeken, barlangokban és a föld hasadékaiban. (Zsidók 11:35-38)

Az igazi ellenség azonban nem test és vér, nem emberi erő – ezért végzetesen elhibázott minden fizikai jellegű küzdelem a Földön! Az igazi ellenség a sátáni ön-kormányzat elve, amely az Istentől való függetlenséget valósítja meg az egyének és a társadalmak életében is.

• Mert mi nem test és vér ellen harcolunk, hanem erők és hatalmak ellen, a sötétség világának urai és a gonoszság szellemei ellen, amelyek a mennyei magasságban vannak. (Efézus 6:12)

• Mert hamis krisztusok és hamis próféták támadnak majd, nagy jeleket és csodákat tesznek, hogy így megtévesszék, ha lehet, a választottakat is. (Máté 24:5)

• a hatalmas sárkány, az ősi kígyó, akit ördögnek és Sátánnak hívnak, aki megtéveszti az egész földkerekséget (Jelenések 12:9)

• És láttam, hogy a sárkány szájából, a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan szellem jön ki: olyanok, mint a békák, mert ördögök szellemei ezek, akik jeleket tesznek, és elmennek az egész földkerekség királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának csatájára. (Jelenések 16:13-14)

Izrael árulása

Legalábbis sajátosnak mondható, ahogyan Izrael népe SÁMSON akcióira tekintett. Nem örültek, úgymond, és nem támogatták a filiszteusokkal szembeni küzdelmeiben, sőt! Sajnos nem olvasunk arról, hogy akár egyszer is csatába tudta volna vinni a választott nép fiait.

• Ekkor odament háromezer júdai ember az étámi sziklahasadékhoz, és ezt mondták Sámsonnak: Nem tudod, hogy a filiszteusok uralkodnak rajtunk? Miért tetted ezt velünk? De ő így felelt nekik: Ahogyan ők bántak velem, én is úgy bántam velük. Akkor azt mondták neki: Azért jöttünk ide, hogy megkötözzünk, és a filiszteusok kezébe adjunk. Sámson ezt mondta nekik: Esküdjetek meg, hogy nem vertek agyon! Azok így feleltek neki: Nem! Csak jól megkötözünk, és a kezükbe adunk, de semmi esetre sem ölünk meg. Azzal megkötözték két új kötéllel, és elvitték a szikláról. (Bírák 15:11-14)

Csupán gond-baj-kár volt számukra a hős tevékenysége, és nem buzdultak fel arra, hogy az Isten által kijelölt szabadítóhoz csatlakozzanak, ellenkezőleg: elfogadták a leigázott állapotot és végül kiszolgáltatták megkötözött vezérüket saját ellenségeiknek! Tehát semmiképpen nem a hosszú távú szabadság lehetőségében gondolkodtak, sokkal inkább úgy, hogy jobb a „kényelmes, megszokott rabság”, mint az erőfeszítést követelő küzdelem, bár Isten az ő oldalukon állt, mint a győzelem végső biztosítéka. Ez egy rendkívül fontos tükör minden keresztény számára: tényleg kell-e a szabadság Krisztusban?

Mindaz, ami itt Sámsonnal történt, JÉZUS Krisztus esetében teljesedett be egészen a tragikus végkifejletig. Saját tanítványa elárulta, majd népének vezetői kötöztették meg és szolgáltatták ki az elnyomó római birodalom képviselőinek annak érdekében, hogy „jogszerűen” kivégeztethessék!

• Még beszélt, amikor megjött Júdás, egy a tizenkettő közül, és nagy sokaság jött vele kardokkal és botokkal a főpapoktól és a nép véneitől. … Abban az órában így szólt Jézus a sokasághoz: Mint valami rabló ellen, úgy vonultatok ki kardokkal és botokkal, hogy elfogjatok engem! Mindennap a templomban ültem és tanítottam, és nem fogtatok el. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjenek a próféták írásai. Akkor a tanítványok mind elhagyták őt, és elfutottak. Azok pedig, akik elfogták Jézust, elvitték Kajafáshoz, a főpaphoz, ahol összegyűltek az írástudók és a vének. (Máté 26:47.55-57)

• Amikor megvirradt, a főpapok és a nép vénei valamennyien azt a határozatot hozták Jézus ellen, hogy halálra adják őt. Azután megkötözték, elvitték, és átadták Pilátusnak, a helytartónak. (Máté 27:1-2)

• Pilátus így szólt a zsidókhoz: Íme, a ti királyotok! Azok pedig felkiáltottak: Vidd el, vidd el, feszítsd meg! Pilátus ezt mondta nekik: A ti királyotokat feszítsem meg? A főpapok így válaszoltak: Nem királyunk van, hanem császárunk! Ekkor kiszolgáltatta őt nekik, hogy megfeszítsék. (János 19:14-16)

TANÍTVÁNYOK Ugyanez igaz – a küzdelem természetéből fakadóan – Krisztus követőivel kapcsolatban is. A sátán azonnal üldözést támaszt, ha Krisztus valahol gyermekei által megjelenik, és többnyire a saját népből, azaz vallásos környezetből támadnak a legádázabb ellenfelek. A világon ma is az igaz kereszténység a legüldözöttebb meggyőződés.

• Emlékezzetek arra az igére, amelyet én mondtam nektek: Nem nagyobb a szolga az uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak. (János 15:20)

• amint akkor a test szerint született üldözte a szellem szerintit, úgy van ez most is. (Galata 4:29)

• Azon a napon nagy üldözés kezdődött a jeruzsálemi gyülekezet ellen, és az apostolok kivételével mind szétszóródtak Júdea és Samária területén. (Cselekedetek 8:1)

Az erő megnyilvánulásai

SÁMSON egyediségének egyik „összetevőjét” a rendkívüli testi erő, illetve a fizikai ügyesség és gyorsaság jelenti; erre több döbbenetes eset is bizonyítékul szolgál. A kettészakított oroszlánra, illetve a később említendő, kitépett városkapukra itt most nem térünk ki.

• Azzal elment Sámson, összefogott háromszáz rókát, majd csóvákat készített, és farkaikat egymásnak fordítva csóvát kötött a párba állított rókák farkai közé. (Bírák 15:4)

• Talált egy még ki sem száradt szamárállcsontot, utánanyúlt, felkapta, és agyonvert vele ezer embert. (Bírák 15:15)

• De ő úgy elszakította az inakat, ahogyan a kócmadzag elszakad, ha tűz éri. Így nem tudódott ki, miben van az ereje. (Bírák 16:9)

Ezek az „akciók” csupán halvány másai mindannak, amit Isten tervezett JÉZUS Krisztus által megtenni, aki bebizonyította, hogy erősebb az erősnél.

• Amikor beesteledett, sok megszállottat vittek hozzá, ő pedig szavával kiűzte a tisztátalan szellemeket, és minden beteget meggyógyított, hogy beteljesedjenek az Ézsaiás próféta által mondottak: „Erőtlenségünket ő vette el, és betegségeinket ő hordozta.” (Máté 8:17)

• Ekkor [Jézus] felkelt, ráparancsolt a szelekre és a tengerre, és minden elcsendesült. Az emberek pedig elcsodálkoztak, és ezt mondták: Ki ez, hogy a szelek is, a tenger is engedelmeskednek neki? (Máté 8:26-27)

• Ha viszont én Isten szellemével űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa. Vagy hogyan mehetne be valaki egy erős ember házába, és hogyan rabolhatná el annak javait, ha előbb meg nem kötözi azt az erős embert? (Máté 12:28-29)

Az utóbbi példázatban Jézus nyilvánvalóan önmagára utalt, mint aki erősebb az „erős embernél”, azaz Isten fia képes megkötözni, kiűzni a sátánt, a gonosz angyalt az emberek felszabadítása érdekében. Ami megszokhatatlanul csodálatos az egészben, hogy Jézus nem tekintette zsákmánynak, hogy Istennel egyenlő (Filippi 2:6), hanem az általa birtokolt és gyakorolt hatalmat maradéktalanul megosztotta a korábbi rabokkal! Sőt, kifejezetten azt akarja, hogy gyermekei ugyancsak gyakorolják ezt a hatalmat, járjanak a krisztusi erőben.

A TANÍTVÁNYOKrendkívüli képességei mind Jézustól és Jézusból erednek, és pünkösd után mindenki számára elérhetővé váltak. A végső isteni cél ugyanis a Föld visszahódítása az Ő visszatéréséig a tanítványok, mint Isten erős emberei által.

• Mikor a hetvenkét tanítvány visszatért, örömmel mondta: Uram, a te nevedre még az ördögök is engedelmeskednek nekünk! Ő pedig ezt mondta nekik: Láttam a sátánt villámként leesni az égből. Íme, hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon, skorpiókon tapodjatok, és az ellenség minden erején; és semmi nem árthat nektek. (Lukács 10:17-8)

• Menjetek el, és hirdessétek: elközelített a mennyek országa! Gyógyítsatok betegeket, támasszatok fel halottakat, tisztítsatok meg leprásokat, űzzetek ki ördögöket! Ingyen kaptátok, ingyen adjátok! (Máté 10:7-8)

Az erő lakhelye

SÁMSON nagy ereje szemmel láthatóan az izmaiban, illetve saját szavai alapján a szabadon növő hajában rejlett, de mégsem. Borotválatlansága összefüggött az Istennek való engedelmességével. Engedelmessége összefüggött Istennel való viszonyával. Egészen sokáig őrizte önmagát az Úrnak, aki kiválasztotta őt. Bukásának pillanatában azonban föltárta szívét kísértője előtt, s ezzel tulajdonképpen elárulta Istennel való kapcsolatát.

• Sámson feltárta Delila előtt egészen a szívét, és ezt mondta neki: Borotva nem érte soha a fejemet, mert Istennek szentelt názír voltam már anyám méhében is. Ha megnyírnak, odalesz az erőm, elgyengülök, és olyan leszek, mint bárki más. (Bírák 16:17)

JÉZUS esetében Isten, a mindenható Atya a Fiú szívében lakott annak földi élete során.

• Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem, törvényed szívemben van. (Zsoltár 40:9)

• én az Atyában vagyok, és az Atya bennem van … az Atya, aki énbennem van, ő viszi végbe a maga cselekedeteit. (János 14:10)

TANÍTVÁNYOK Az újjászületett keresztények szíve Isten temploma, lakhelye, ezért kiemelt feladat annak őrzése.

• Minden féltve őrzött dolognál jobban óvd szívedet, mert onnan indul ki az élet! (Példabeszédek 4:23)

• … szeresd őt, és szolgáld az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből! (5Mózes 10:12)

• Jézus így válaszolt: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből!” Ez az első és a nagy parancsolat. (Máté 22:33)

Mindez azonban csak „helymeghatározás”. Önmagában az ember szíve nem erőforrás, hanem Ádám döntése óta minden gonoszság kiindulópontja, ahogyan erre Jézus is felhívta a figyelmet. (ld. Márk 7:21-22) A szív azonban rendeltetése szerint a kapcsolat, a találkozás tere, az eredetileg Istennek szánt szentély, ahol az Úr időzhet. Az őszinte kapcsolat a lényeg, amely nyomán az ember engedélyt ad Istennek a belépésre és a működésre. Az újjászületés tudja helyreállítani a megromlott viszonyokat.

Az erő forrása

SÁMSON Az igazi erő az egész világegyetem számára Isten végtelen, tiszta, életfenntartó energiája, a szeretetnek nevezett gondoskodás láthatatlan erőhullámai. Manóah fia esetében is a nazír állapot velejárója Isten szellemének jelenléte volt, ami leküzdhetetlen fizikai erővel ruházta fel Manóah fiát.

• Akkor megszállta őt az Úr szelleme, és puszta kézzel kettészakította az oroszlánt (Bírák 14:6)

• Ekkor megszállta az Úr szelleme, lement Askelónba, és megölt ott harminc férfit (Bírák 14:19)

JÉZUS minden akadályt és ellenséget legyőző ereje ugyancsak az Örökkévalóból táplálkozott. Kizárólag ebből a forrásból táplálkozva érhette el Isten céljait.

• Uramnak, az Úrnak szelleme nyugszik rajtam, mert felkent engem az Úr. Elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, bekötözzem a megtört szíveket, szabadulást hirdessek a foglyoknak, és szabadon bocsátást a megkötözötteknek. Hirdetem az Úr kegyelmének esztendejét, Istenünk bosszúállásának napját, vigasztalok minden gyászolót. (Ézsaiás 61:1-2)

• Odanyújtották Jézusnak Ézsaiás próféta könyvét, ő pedig kinyitotta a könyvtekercset, és megkereste azt a helyet, ahol ez van megírva: „Az Úrnak szelleme van rajtam, mert felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” (Lukács 4:17-19)

A TANÍTVÁNYOK esetében, az aratás ünnepén és azóta „kettős csoda” történik. Jézus ígérete szerint az Atya és a Fiú együtt érkezett és érkezik.

• Azon a napon megtudjátok, hogy én az Atyámban vagyok, ti énbennem, én pedig tibennetek. … Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és nála maradunk. (János 14:20.23)

• … erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a szent szellem, és tanúim lesztek Jeruzsálemben, egész Júdeában és Samáriában, sőt a Föld végső határáig. (Cselekedetek 1:8)

Megkötözöttség

SÁMSON egyik feltűnő jellegzetessége, hogy „barát” és ellenség egyaránt folyton meg akarta kötözni, illetve többször meg is kötözték, de – egyetlen, végzetes eset kivételével – mindhiába. A cél az volt, hogy a mennyei erő ne nyilvánulhasson meg általa, hogy minden maradjon a régiben, azaz Isten ne mutatkozzon meg, maradjon a sátáni uralom. Ez egyébként általános törvényszerűség a Földön, a sötétség folyamatosan küzd a világosság kioltása érdekében.

Egy másik megközelítésből azonban sajnos Sámsonra is igaz az alábbi salamoni megállapítás. Mivel folyton kitette magát a kísértésnek a szexuális élvezetek kedvéért, annak következményei egy ponton elháríthatatlanná váltak. Mindez annak ellenére történt meg vele, hogy Istennek szentelt ember volt!

• Saját bűnei fogják meg a bűnöst, és saját vétkei kötözik meg. (Példabeszédek 5:22)

A mai világ, beleértve sajnos a kereszténynek nevezett közösségeket is, tele vannak megkötözött, függővé vált emberekkel, akik képtelenek szabadulni bizonyos kívánságok, ízek, szokások, szenvedélyek és személyek stb. romboló hatása, uralma alól. Testi, lelki és szellemi értelemben egyaránt mozgásképtelenek vagy legalábbis mozgássérültek, nem élnek szabad életet. Így természetesen Isten ereje, dicsősége sem tud megnyilvánulni bennük és általuk, vagy csak korlátozott mértékben, ha ugyan. Sámson története gyakorlati módon mutatja be számunkra, hogy mi a gyógyír, és annak milyen elsöprő hatása van.

• De megszállta az Úr szelleme, és olyanná lettek karján a kötelek, mint a tűzégette lenfonál, úgyhogy a béklyók lefoszlottak a kezéről. (Bírák 15:14)

• Delila akkor ezt mondta Sámsonnak: Eddig becsaptál, és hazudoztál nekem. Mondd meg már nekem, mivel lehet megkötözni téged? Sámson azt felelte neki: Ha fejem hét hajfonatát beleszövöd a szövőszéken készülő szőttesbe. Az asszony még egy cövekkel is rögzítette, azután ezt mondta neki: Jönnek a filiszteusok, Sámson! De ő fölébredt álmából, és kitépte a cöveket, a vetélőt és a szövőszék fonalát. (Bírák 16:13-14)

A bármilyen kötelékekből való szabadulás, legyen az örökletes terheltség, legyen az testi nyomorúság, szenvedély vagy démoni elnyomás, egyetlen úton lehetséges.

• az utolsó Ádám pedig megelevenítő szellemmé lett. … a második ember a mennyből való. (1Korinthus 15:45-46)

• Az Úr pedig a szellem, és ahol az Úr szelleme, ott a szabadság(2Korinthus 3:17)

Ahol jelen van a szívben a győztes Krisztus szelleme az új születést követően, ott lehetséges felébredni és a szabadságot tudatosítani, tartósan megélni! (Ez a szabadság nem „önmagában való”, szertelen, minden(ki)től független szabadság, hanem az Isten szereteturalmának való önkéntes alárendelődés lehetősége, amely az emberi méltóság visszaállításával jár.)

JÉZUSsal kapcsolatban ugyancsak beszélhetünk külső és belső, átvitt és szó szerinti értelemben vett kötelékekről. Ugyanis mindazt át kellett élnie, meg kellett tapasztalnia, ami csak érhette az emberiség tagjait a tökéletes szabadítás megvalósítása érdekében.

Először is isteni lényként lekorlátozta önmagát azzal, hogy a megkötözött ember helyére lépett, és elidegenedett természetét magába fogadta. A világraszóló csoda az volt, hogy „emberbőrben”, gyönge emberi természetbe öltözve tudott győzni a kötelékek fölött.

• Az a gondolkodás legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban is megvolt: aki isteni formájában nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és emberként élt; megalázta magát, és engedelmes volt mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig. (Filippi 2:5-6)

Fizikailag Jézust is megkötözték – egyetlen alkalommal, amikor átengedte magát kínzóinak, hogy vádlottként megálljon, majd meghaljon az érdekünkben. (ld. az Izrael árulása c. fejezet igéit!) A harmadik típusú, egyben legsúlyosabb lebénítás a halál kötelékei által történt – Isten azonban örökre szólóan visszahívta Őt ebből az állapotból.

• Körülvettek a halál kötelei, pusztító áradat rettent engem. A sír kötelei fonódtak rám, a halál csapdái meredtek rám. Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez. Meghallotta hangomat templomában, kiáltásom a fülébe jutott. … Lenyúlt a magasból, és fölvett, a nagy vizekből kihúzott engem. Megmentett engem ellenségem hatalmától, gyűlölőimtől, bár erősebbek nálam. (Zsoltár 18:5-25)

• … levették a fáról, és sírba tették. De Isten feltámasztotta őt a halálból, … Ezért más helyen is így szól: „Nem engeded, hogy a te Szented elmúlást lásson.” … Akit azonban Isten feltámasztott, az nem látott elmúlást. (Cselekedetek 13:29-30. 35.37)

Jézus azonban már földi élete során megmutatta a kötelékek megoldására való isteni szándékot és képességet. Valójában minden szava, minden tette, minden csodának minősülő szabadítása erről szólt.

• Hát Ábrahámnak ezt a leányát, akit tizennyolc éve megkötözött a sátán, nem kellett-e feloldani ebből a kötelékből szombaton? (Lukács 13:16)

A földi történések egyik végső eseménye a sátán megkötözése, végső megsemmisítése előtt. Az alábbi jelenetet természetesen nem szó szerint kell érteni, de valóság lesz az ígéret, hogy az ördög bizonyos okokból végre nem folytathatja tovább megtévesztő tevékenységét!

• És láttam, hogy egy angyal leszállt a mennyből, a mélység kulcsa volt nála, és egy nagy lánc a kezében. Megragadta a sárkányt, az ősi kígyót, aki az ördög és a Sátán, és megkötözte ezer esztendőre, levetette a mélységbe, bezárta, és pecsétet tett rá, hogy meg ne tévessze többé a népeket, amíg el nem telik az ezer esztendő: azután el kell oldoztatnia majd egy kis időre. (Jelenések 20:2-3)

A TANÍTVÁNYOK esetében mind a testi-lelki megkötözöttség, mind a halál kötelékei vonatkozásban hathatós ellenszer Jézus Krisztus szellemének jelenléte. A keresztény felnőttkor, az érettség jele a szabadító hatalom jelenléte, illetve az üldözöttség vállalása.

• Bizony mondom nektek: amit megköttök a földön, kötve lesz a mennyben is, amit pedig feloldotok a földön, oldva lesz a mennyben is. (Máté 18:19)

• Amikor Heródes elő akarta vezettetni, azon az éjszakán Péter – két bilinccsel megkötözve – két katona között aludt, az ajtó előtt pedig őrök őrizték a börtönt. És íme, az Úr angyala odalépett hozzá, és világosság támadt a cellában; oldalát meglökve felébresztette Pétert, és így szólt hozzá: Kelj fel gyorsan! És lehulltak a bilincsek Péter kezéről. (Cselekedetek 12:6-7)

• … hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát, amelynek követe vagyok bilincsben is (Efézus 6:19-20)

Az Úr szolgája

SÁMSON kezdettől kiválasztott isteni eszközként tekinthetett önmagára egész élete során. Az egyik, számára legmegpróbálóbb helyzetben Istenhez kiáltva nevezi (rab)szolgának magát.

• Te ilyen nagy szabadítást vittél végbe szolgád által (Bírák 15:18)

JÉZUS vonatkozásában ugyanazt a szót, amit Sámson önmagára alkalmazott, több prófécia is belefoglalta a jövendő Messiás bemutatásába. Noha mennyei Fiú volt, alázatos rabszolgaként engedelmes volt annak érdekében, hogy Isten igazi arca mindenki számára felragyoghasson.

• Most pedig ezt mondja az Úr – aki már az anyaméhben szolgájának teremtett, hogy visszavezessem hozzá Jákóbot, és köréje gyűjtsem Izráelt, mert nagyra becsül engem az Úr, és Istenemnél megvan rá az erőm –, ezt mondta: Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én szolgám. A népek világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a Föld határáig. (Ézsaiás 49:5-6)

TANÍTVÁNYOK Csodálatos tény, hogy Jézus Krisztussal minden megváltozott! Ő volt a kínhalált halt rabszolga annak érdekében, hogy a benne bízókat Isten barátaivá emelhesse! Ő (volt) az a teljhatalmú úr, aki teljes ismeret-, tudás- és hatalommegosztást hajtott végre annak érdekében, hogy mindenkiből újszövetségi Sámson lehessen!

• Többé nem mondalak titeket szolgáknak, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Titeket azonban barátaimnak mondalak, mert mindazt, amit hallottam az én Atyámtól, tudtul adtam nektek. (János 15:15-16)

A győzelem dombja

SÁMSON egyik legnevezetesebb hőstette ezer filiszteus leküzdése volt egyetlen szamárcsont segítségével. Itt is találunk egy különleges „mondókát”; ezek szerint maradt még ereje a megfogalmazásához a fárasztó győzelem után is. Ami azonban itt most egy külön említésre méltó és párhuzamot kínáló részlet, az a földrajzi névadás.

• És azt mondta: Szamár állcsontjával vágtam köztük rendet, szamár állcsontjával vertem agyon ezret! Amikor ezt elmondta, eldobta kezéből az állcsontot, és elnevezte azt a helyet Rámat-Lehínek*. (Bírák 15:15-16)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
Rámat-Lehí*	rámat löhí (óhéber)	állkapocs-domb

JÉZUS történetéből azonnal a keresztre feszítés színtere juthat eszünkbe.

• Átvették tehát Jézust, ő pedig maga vitte a keresztet, és kiért az úgynevezett Koponya-helyhez, amelyet héberül Golgotának* neveznek. Ott megfeszítették őt, és vele másik kettőt, jobbról és balról, középen pedig Jézust. (János 19:17-18)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
Golgota*	golgota gulgólet (arámi)	koponya

Jézus Krisztust Jeruzsálem kapuin kívül, az ún. Koponya-dombon feszítették keresztre, itt aratott győzelmet a bűn és a halál, illetve Isten és ember ellenfele fölött.

A forrás csodája

A hatalmas, isteni eredetű erővel, de teljesen egyedül (támogató sereg nélkül) megvívott csata után SÁMSON rettenetesen kimerült és megszomjazott. Emberfeletti teljesítményét azonban nem magának tulajdonította, hanem alázatosan és józanul csupán fegyvernek látta magát a Mindenható kezében. Úgy kiáltott Istenhez, mint egy türelmetlen, fáradt és szenvedő gyermek, Ő pedig azonnal válaszolt. Sámson természetes, önkéntelen odafordulásából kiderül, hogy személyes a kapcsolat, állandó a párbeszéd kettejük között.

• De nagyon megszomjazott, és így kiáltott az Úrhoz: Te ilyen nagy szabadítást vittél végbe szolgád által; most mégis szomjan kell halnom, vagy a körülmetéletlenek kezébe kell esnem?! Akkor Isten kettéhasította azt a mélyedést, amely Lehíben van, és víz fakadt belőle. Ő pedig ivott, életereje visszatért, és feléledt. Ezért nevezik azt Kóré-forrásnak*; ott van az Lehíben még ma is. (Bírák 15:18-19)

Az ige alapján azt mondhatjuk, hogy Isten „gyakorlott” a forrásfakasztásban. A teremtésen túl számtalan szép történet tanúskodik a mennyei Atya gondoskodó, előrelátó szeretetéről: olvassuk el Hágár (1Mózes 21:9-21), Izsák (1Mózes 26:17-23), Mózes (4Mózes 20:1-13) eseteit! Ezek után tehát egyáltalán nem meglepetés, hogy Sámsont is csodában részesítette.

Mindez megint csak utalt arra az igazi, szellemi forrásra, amelyre az emberiségnek égetően szüksége van, legalább annyira, mint az élő testeknek a vízmolekulákra. Ennek megnyitásához azonban JÉZUS, a szenvedő Szabadító számára nem nyílt forrás. Ő szomjasan, kivérezve, kiszáradva halt meg a kereszten – Istenért és az emberiségért, beteljesítve az ószövetségi próféciákat.

• Jézus ezek után tudva, hogy már minden elvégeztetett, hogy beteljesedjék az Írás, így szólt: Szomjazom! Volt ott egy ecettel tele edény. Egy szivacsot ecettel megtöltve izsópra tűztek, és odatartották a szájához. Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: Elvégeztetett! És fejét lehajtva, kilehelte lelkét. … Amikor pedig Jézushoz értek, mivel látták, hogy már halott, az ő lábszárcsontját nem törték el, hanem az egyik katona lándzsával átszúrta az oldalát, amelyből azonnal vér és víz jött ki. (János 19:28-30.33-34)

• Azon a naponforrás fakad Dávid háza és Jeruzsálem lakói számára, hogy lemossa a vétket és a szennyet. (Zakariás 13:1)

Milyen megrendítő, csodálatos kép: Isten Fiának meghasadt szívéből vér és víz fakadt! A szeretet és a részvét, az örökké romolhatatlan élet forrása lett minden halandó számára.

TANÍTVÁNYOKKrisztus követői számára a láthatatlan, szellemi forrás, amiről Jézus még halála előtt beszélt, pünkösd óta árad. Ahogyan Sámsont a víz megelevenítette, ugyanilyen életerőközlő hatást gyakorol a tanítványokra Jézus szellemi jelenléte.

• Az ünnep utolsó nagy napján felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz bennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek. Ezt pedig a szellemről mondta, akit a benne hívők fognak kapni, mert még nem adatott a szellem, mivel Jézus még nem dicsőült meg. (János 7:37-39)

• aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé meg nem szomjazik, mert örök életre buzgó víz forrásává lesz benne. (János 4:14)

A Krisztussal egyesült keresztények maguk is életforrássá válnak a hitetlen világ sivatagában.

Gáza kapui

E történetben SÁMSON sajnos engedett teste kívánságának és a lehető leggonoszabb bűnbe merült. Az ellenség egyik kurtizánjánál keresett gyönyörűséget magának.

• Egyszer Sámson elment Gázába, meglátott ott egy parázna nőt, és bement hozzá. A gázaiaknak hírül adták: Idejött Sámson! Körülvették, és lestek rá egész éjjel a város kapujában, de csendben maradtak egész éjjel, mert azt gondolták: Majd ha megvirrad reggel, meggyilkoljuk őt! Sámson azonban csak éjfélig maradt; éjfélkor aztán fölkelt, megragadta a városkapu ajtaját a két ajtófélfával együtt, és kiszakította zárastul, majd a vállára vette, és fölvitte a hegytetőre, Hebrónnal szemben. (Bírák 16:1-3)

Annak ellenére, hogy Sámson itt az önzés, a bűn legsötétebb állapotában leledzett, éjfélkor mégis fölébredt, mintegy föleszmélt a kéj bódultságából. Isten ugyanis nem hagyta el őt, és a kellő pillanatban sikerült fölébresztenie. A bíró olyan csapdában találta magát, amit tulajdonképpen ő idézett elő, az Úr azonban megszabadította. Bár szégyent hozott Istenre, Izraelre, Ő mégis kimentette; nem kárhoztatta, nem fordult el tőle, hanem azonnal kihozta győztesen! A bíró az egész kaput kitépte a helyéről és megállíthatatlanul fölvitte a hegyre! Az Úr szellemének hatalmas ereje által csodát tett, tulajdonképpen az egész város pillanatok alatt védtelenné vált, ellenségei pedig nem mertek szembeszállni vele. Az isteni erő és szabadítás mérhetetlen ereje nyilatkozott meg helyzete által. Úgy is olvashatjuk, mint a bűnbe esett ember megmentésének példázata: van remény a legnagyobb mélységben is, még a kudarc után is, mert Isten hűséges! Ne gondolja tehát senki, hogy szorult, bűnökkel terhelt helyzetéből nincs kiút, az Úr ott van és cselekszik! (De ez természetesen nem bűnre való buzdítás, sőt!)

A történet egy másik olvasatban arról szól, mit tett JÉZUS az emberiségért. Megszabadította a halál éjének, a sírnak a foglyait. Az igazi Szabadító soha nem esett bűnbe, mégis magára vette az ádámi örökséget.

• Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne. (2Korinthus 5:21)

A szent Fiú bűnné lett értünk, hogy Isten igazsága a miénk lehessen. A halál sírba zárta, Isten szelleme azonban felébresztette, betöltötte Őt, és így feltámadt, győztesen jött elő a sziklasírból, áttörve a halandóság, a kárhozat kapuján. Ahogyan Sámson kitépte a két kapuszárnyat, úgy Jézus megszerezte a kulcsokat. Képessége és jogosultsága lett a benne hívők feltámasztásához, az öröklét tovább-örökítéséhez.

• De őt Isten feltámasztotta, feloldva a halál fájdalmait, mivel lehetetlen volt, hogy a halál fogva tartsa őt. (Cselekedetek 2:24)

• Ne félj! Én vagyok az első és az utolsó és az élő: halott voltam, de íme, élek örökkön-örökké, és nálam vannak a halál és a sír kulcsai. (Jelenések 1:18)

TANÍTVÁNYOK A Szabadító által nyilvános hatalommegtörés történt, az egész univerzum láthatta. A gonoszság erői elveszítették jogosultságukat és hatalmukat a Krisztusban hívők felett. Ők is kulcsot, sőt nyitott ajtót kaptak az élethez!

• Én vagyok az ajtó: ha valaki rajtam megy be, megtartatik*, bejár és kijár, és legelőt talál. (János 10:9)

MAGYAR FORDÍTÁS	EREDETI	JELENTÉSEI
megtartatik*	szódzó (ógörög)	megtart, életben tart megment, megszabadít üdvözít meggyógyít megőriz, biztonsága helyez

• Íme, nyitott ajtót adtam eléd, amelyet senki sem zárhat be… (Jelenések 3:8)

Kísértések

SÁMSON A bibliai feljegyzések alapján az érzékiség volt a gyenge pontja. Manoah fiának egész életét végigkísérték és kísértették a filiszteus nők. Pusztán testi kapcsolatot létesített velük, nem pedig igazi, meghitt szeretet élt benne irántuk, hiszen a két nép kölcsönösen gyűlölte egymást. Sámson – feltehetőleg pénzért – használta e nők testét, de megvetette őket; azok pedig újra és újra kiszolgáltatták őt a vérére szomjazóknak. A Sámson által legyőzendő ellenség tagjaiként ezek az asszonyok kettős értelemben is a paráznaság képviselői voltak. Van ennek elrettentő példája Bálám és Bálák történetében (ld. 4Mózes 25. fejezet).

• Történt ezután, hogy megszeretett egy asszonyt a Szórék-völgyben, akinek Delila volt a neve. A filiszteusok városfejedelmei elmentek az asszonyhoz, és azt mondták neki: Szedd rá, és derítsd ki, hogy mitől olyan nagy az ereje, és hogyan tudnánk megfékezni, hogy megkötözhessük, és elbánhassunk vele! Akkor mi egyenként ezeregyszáz ezüstöt adunk neked! …

Delila ezt mondta neki: Hogyan mondhatod, hogy szeretsz, ha nem enyém a szíved? Már háromszor csaptál be, mert nem mondtad meg nekem, mitől olyan nagy az erőd. Amikor mindennap zaklatta és gyötörte szavaival, Sámson halálosan megunta a dolgot. Feltárta előtte egészen a szívét, és ezt mondta neki: Borotva nem érte soha a fejemet, mert Istennek szentelt voltam már anyám méhében is. Ha megnyírnak, odalesz az erőm, elgyengülök, és olyan leszek, mint bárki más. Amikor Delila látta, hogy egészen feltárta előtte a szívét, elküldött, és hívatta a filiszteusok városfejedelmeit, és ezt üzente: Most jöjjetek, mert egészen feltárta előttem a szívét!(Bírák 16:14-18)

A pogány szerető a fizikai és démoni kísértések megtestesítője. Sámson fizikailag akár százszor erősebb lehetett bármelyik filiszteus harcosnál, így – csúfos vereségek után – többé nem is álltak ki ellene. Már nem nyers erővel, hanem testi-lelki kísértések, csapdák útján próbálták meg leteríteni. Nem véletlen, hogy Jézus a sátánt a csalás, a hazugság atyjának nevezte! A mindenkori kísértésekhez kapcsolódó ámítás lényege: Így vagy úgy, de szerezd meg magadnak, amit kívánsz, mert megérdemled, jár neked, jó lesz neked! Ne hallgass a lelkiismeretedre, ne hallgass Isten parancsaira, ígéreteire! Tedd meg magadért TE, most, azonnal, bármi áron!

Sámson romlása a gondolataiban, a lelkében kezdődött. Nem Isten szelleme késztetésének, figyelmeztetéseinek, hanem a teste ösztöneinek engedett; emlékei a kívánságok pályáján futottak végig újra és újra. Ezekben a helyzetekben nem az általa képviselt szent Mindenható képviselete, megbízása volt a fontos számára, hanem saját szükségleteinek azonnal kielégítése. Játszott a tűzzel, azaz – szexuális vágyai rabjaként – mindig újra visszatért Delilához, korábban más kurtizánokhoz. Gyönyörfüggő lett. Halálos önámításnak bizonyult, hogy önerőből, sőt, gondolatai szerint, Isten ereje által (!) majd mindig ki fog tudni menekülni a kísértésből! Sokszor beleengedte magát a helyzetekbe, sőt, újra és újra elbukott. Azonban a kísértőnek ez nem elég, nem áll itt meg: az egész embert akarja, a szívet is, mint az élet forrását! Delila zaklatása fokozatosan rombolta a férfi belső ellenállását, gyengítette lelkiismeretét. Végül az állandó ismétlődésben, nyaggatásban Sámson „elfáradt” lelkileg, az erkölcsi érzéke végletesen megrendült. Tényleg lehetetlen egyszerre két úrnak szolgálni: a testnek és Istennek is, mert a test győz.

JÉZUS, mint második Ádám, ugyancsak kezdetektől ki volt téve a kísértéseknek, próbáknak. Ő azonban következetesen, minden esetben ellenállt. Ebben a vonatkozásban tehát, hála Isten jóságának, bölcsességének, tökéletes ellenpontja volt Sámsonnak, és minden földlakónak. Az emberiség többi tagjával ellentétben, Ő soha nem kereste a kísértéseket. Nem próbálta ki az önrendelkezés útját, nem „feküdt le” az ellenséggel, hanem kivétel nélkül elutasította az önző, ördögi, istenfüggetlen megoldásokat.

• Ezután magával vitte őt az ördög a szent városba, a templom párkányára állította, és így szólt hozzá: Ha Isten Fia vagy, vesd le magadat, mert meg van írva: „Angyalainak parancsot ad, és kézen fogva vezetnek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőben.” Jézus ezt mondta neki: Viszont meg van írva: „Ne kísértsd az Urat, a te Istenedet!” (Máté 4:6-7)

• … Ábrahám utódait karolja fel. Ezért mindenben hasonlóvá kellett lennie a testvéreihez, hogy irgalmas és hű főpap legyen az Isten előtti szolgálatban, hogy engesztelést szerezzen a nép bűneiért. Mivel maga is kísértést szenvedett, segíteni tud azokon, akik kísértésbe esnek. (Zsidók 2:17-18)

• Mert nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, de nem vétkezett. Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk. (Zsidók 4:15-16)

Láthatjuk, hogy a látszólag legerősebb szabadító sem képes teljes szabadítást kivívni, Isten emberré lett Fia kellett hozzá! Ő nemcsak keresztülment a próbákon, de érintetlen maradt tőlük. Megtagadta genetikai öröksége sugallatait, testi késztetéseit, nem vállalt közösséget a hazugság atyjával, sőt, segítséget nyújt a benne bízóknak. Külső és belső segítséget egyaránt kínál: mint mennyei főpap (Zsidók 8:1), és mint megelevenítő szellem (1Korinthus 15:45). Két irányból is erőt, hatalmat, győzelmet adhat minden vele egyesült gyermekének! Ez a válasz arra a kérdésre, mivel kaphat a mai keresztény „többet”, mint annak idején Sámson, akit Isten már élete kezdetén megajándékozott saját szellemével, mint egyébként minden királyt és prófétát.

TANÍTVÁNYOK Az, hogy a paráznaság/házasságtörés, a szexuális élvezetek öncélú hajszolása mennyire komoly problémája az emberiségnek, de még az újjászületett keresztényeknek is, arról Pál apostol intelmei tanúskodnak.

• A test azonban nem a paráznaságért van, hanem az Úrért, az Úr pedig a testért. … Vagy nem tudjátok, hogy aki parázna nővel egyesül, egy testté lesz vele? Mert amint az Írás mondja, „lesznek ketten egy testté”. Aki pedig az Úrral egyesül, egy szellem vele. Kerüljétek a paráznaságot! Minden más bűn, amit elkövet az ember, kívül van a testén, de aki paráználkodik, a saját teste ellen vétkezik. Vagy nem tudjátok, hogy testetek a bennetek levő szent szellem temploma, amit Istentől kaptatok, és ezért nem a magatokéi vagytok? (1Korinthus 6:13.16)

• Az az Isten akarata, hogy megszentelődjetek: hogy tartózkodjatok a paráznaságtól, hogy tanulja meg mindenki szentségben és tisztaságban uralni a saját testét, nem a kívánság szenvedélyével, mint a pogányok, akik nem ismerik Istent; (1Thessalonika 4:3-5)

A Jézus Krisztussal való szellemi egyesülés következtében az Ő szívünkben lakó szent szeretete, győztes ereje a biztosítéka annak, hogy (bármely) függőség kötelékei, a csábítások vonzása, mint tűzégette lenfonál leoldódhatnak a lelkünkről, a szokásvilágunkról.

A győzelem egyetlen, de biztos módszere az, ha a figyelmünket kizárólagosan az Úrra irányítjuk, és tudatosítjuk magunkban az isteni jelenlétet:

• Az Úrra tekintek szüntelen, nem tántorodom meg, mert a jobbomon van. Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van. … Megismerteted velem az élet útját, teljes öröm van tenálad, örökké tart a gyönyörűség jobbodon. (Zsoltár 16:8.11)

A bukás

SÁMSON Az alábbiakat magunk elé képzelve, elrettentő képet kapunk Sámson utolsó, magabízástól, bűntől, majd ellenségtől tönkretett állapotáról. Tökéletesen bemutatja, hogy milyen helyzetbe kerül az Istent nélkülöző ember: teljes kiszolgáltatottságban, végeláthatatlan, rettentő szenvedésben tengődik. Minden fokozatnak nagy jelentősége van.

• Ekkor Delila elaltatta Sámsont a térdén, majd behívott egy embert, és levágatta a fejéről a hét hajfonatát. Azután elkezdte szólongatni – miközben őt már elhagyta az ereje –, és ezt mondta: Jönnek a filiszteusok, Sámson! Ő felébredt álmából, és azt gondolta: Kiszabadulok most is, mint máskor, csak megrázom magam! – mert még nem tudta, hogy elhagyta őt az Úr. Ekkor a filiszteusok megragadták, kiszúrták a szemét, és elvitték Gázába. Bilincsbe verték, és a börtönben kellett a malmot hajtania.

Sámson haja azonban megint nőni kezdett azután, hogy levágták. Egyszer a filiszteusok városfejedelmei összegyűltek, hogy egy nagy áldozati lakomát rendezzenek istenüknek, Dágónnak, és hogy örvendezzenek. Ezt mondták: Kezünkbe adta istenünk Sámsont, aki ártott nekünk! Amikor meglátta őt a nép, dicsőítették istenüket, és ezt mondták: Kezünkbe adta istenünk őt, aki ártott nekünk, aki pusztította földünket, és aki oly sokat legyilkolt közülünk! Azután olyan jókedvük támadt, hogy ezt mondták: Hívjátok ide Sámsont, hadd szórakoztasson bennünket! Oda is hívták Sámsont a börtönből, hogy szórakoztassa őket. Azután odaállították az oszlopok közé. (Bírák 16:19-25)

Az elaltatás

Delila először kiszolgálta SÁMSON kívánságait, azután elaltatta a térdein. Mesteri megtévesztés: a fáradt hős elméjében az örömteli megelégültség, a kényeztetés megtapasztalása a szeretettség és a biztonság illúziójával társult.

A TANÍTVÁNYOK esetében az elalvás nem más, mint szellemi értelemben eltompulás a bűn hálójában, az érzéki örömök, a gondok stb. rabságában. Nem cselekvő, hanem passzív állapot, ami mindig a sötét oldal malmára hajtja a vizet. A figyelem elvonódik Isten útjáról, céljáról a földi kísértések közepette. JÉZUSsal ellentétben – aki ilyen vonatkozásban mindig éber maradt! – a tanítványok (Máté 26:45) elaludtak a kritikus időpontban. Ezért felkészületlennek bizonyultak a számukra váratlan támadással szemben. Az elalvás bukást előlegez: a Getsemáné-kertben mindannyian elárulták Mesterüket és elfutottak.

• Vigyázzatok magatokra, nehogy a szívetek elnehezedjék mámortól, részegségtől vagy a megélhetés gondjaitól, és hirtelen lepjen meg titeket az a nap, mint valami csapda, mert rá fog törni mindazokra, akik a Föld színén laknak. Legyetek tehát éberek, és szüntelen könyörögjetek, hogy méltóvá tétessetek megszabadulni mindazokból, amik történni fognak, és hogy megállhassatok az Emberfia előtt! (Lukács 21:34-36)

• Halálos gyötrődésében még kitartóbban imádkozott, és verejtéke olyan volt, mint a földre hulló nagy vércseppek. Amikor az imádkozás után felkelt, odament tanítványaihoz, és látta, hogy a szomorúságtól kimerülve alszanak. Ekkor így szólt hozzájuk: Miért alusztok? Keljetek fel, és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek! (Lukács 22:44-46)

• Akkor ne is aludjunk, mint a többiek, hanem legyünk éberek és józanok! Mert akik alszanak, éjjel alszanak, és akik megrészegednek, éjjel részegednek meg. Mi azonban, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk józanok, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját és mint sisakot, az üdvösség reménységét! (1Thessalonika 5:6-8)

A hajvágás

Delila második lépése a borbély előhívása volt. Amint SÁMSON hét nehéz hajfonata földet ért, az addig legyőzhetetlen hős végzetesen meggyengült. Emlékezzünk az isteni intelemre: borotva ne érje a fejét! Természetesen, nem a hajkoronában rejlett az erő, hanem Isten szellemi jelenlétében! Sámson elárulta az Úrral fennálló szent kapcsolatát a pogány asszony nyújtotta érzéki gyönyörökért, aki ráadásul szívtelenül, pénz fejében kiszolgáltatta őt ellenségeinek. A szabadító azért vedlett vissza közönséges, gyenge emberré, mert elhagyta Istent, így az Úrnak is vissza kellett vonnia erejét Sámson életéből.

A TANÍTVÁNYOK esetében sajnos ugyancsak lehetséges hasonló erővesztés, hiszen soha nem robotüzemmódban élünk. Előfordulhat, hogy valaki földi előnyök, örömök kedvéért lemond az Úr szerető-vezető jelenlétéről. Ez azonban nagyon súlyos következményekkel jár.

• Meg ne szomorítsátok Istent ama szent szellemét, ami által megpecsételtettetek a teljes váltság napjára! (Efézus 4:30)

• Akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban (1János 5:12)

Megvakítás

SÁMSON szeme világának elvesztése, ez a rendkívül kegyetlen és fájdalmas megcsonkítás a megszégyenítés következő lépése volt. Ettől kezdve a tehetetlenség kiszolgáltatottsága jellemezte állapotát: játékszerévé vált ellenségeinek! Biztosan minden pillanatban kívánta a halált ezek után…

A TANÍTVÁNYOK Természetesen Sámson fizikai látásvesztése a hitetlen állapot szellemi vakságára utal. Az ember eleve ebből a sötétségből indul, de többek között ez a történet is bizonyítja, hogy Isten gyermekeként ugyancsak lehetséges a világosság (újbóli) elvesztése.

• E világ istene megvakította a hitetlenek gondolkodását, és így nem látják meg az Isten képmásának, Krisztusnak dicsőségéről szóló evangélium világosságát. (2Korinthus 4:4)

• Addig járjatok a világosságban, amíg nálatok van, hogy a sötétség hatalmába ne kerítsen titeket; mert aki a sötétségben jár, nem tudja, hová megy. Amíg nálatok van a világosság, higgyetek a világosságban, hogy a világosság fiai legyetek! (János 12:35-36)

Kizárólag Isten élő igéjének, igazságának, jelenlétének fénye biztosítja a tiszta látást és ezzel együtt a felelős cselekvőképességet az ember számára.

Taposómalom

Mindezek után még van lejjebb is SÁMSON számára, mégpedig a malomkő forgatása bilincsben: a legmegalázóbb rabszolgaság, amit csak el lehet képzelni! Az egykori hőst gyakorlatilag az igás állatok helyére állították be! Ekkor már kizárólag saját fizikai teljesítőképességére támaszkodhatott, ami egy közönséges ember folyton kimerülő ereje volt. Ez az állapot a bűn és a halál rabságát, lekötözöttségét mutatja be találóan.

• Csak küzdelem a halandó sorsa a földön, napjai úgy telnek, mint a napszámosé! (Jób 7:1)

• … én pedig testi vagyok: a bűn rabszolgája. … nem azt teszem, amit akarok, hanem amit gyűlölök (Róma 7: 14-15)

• a halálfélelem miatt teljes életükben rabok voltak… (Zsidók 2:15)

Az erőtlenség, a szüntelen kizsákmányolás, az „élettelen élet” taposómalma: a bűn és az önvád reménytelen állapota nap nap után, a szabadulás leghalványabb esélye nélkül.

Istengyalázás

Nem következmények nélkül való SÁMSON megalázott állapota, hiszen ellenségei félelmetes következtetésre jutottak.

• Amikor meglátta őt a nép, dicsőítették istenüket, és ezt mondták: Kezünkbe adta istenünk őt, aki ártott nekünk, aki pusztította földünket, és aki oly sokat legyilkolt közülünk!

Ezzel gyakorlatilag kimondták, hogy Dágon, az általuk imádott bálvány/démoni hatalom erősebb, nagyobb, mint Izrael mindenhatónak mondott, egyetlen Istene! Azt gondolták, hogy az ő istenük képes volt bosszút állni és igazságot szolgáltatni a filiszteus nép szenvedései miatt! Igazából a valóság eltorzításáról van szó: Sámson gyengesége-hibája mintegy „kivonta” az igaz Istent a képből, a Mindenhatónak nem volt jogosultsága felülírnia választottja döntését, ezért magára kellett hagynia őt…

TANÍTVÁNYOK Félelmetes a feltáruló felelősség, ami Isten mindenkori gyermekein és természetesen napjaink keresztényein nyugszik. A történések gyakran magát az ellenséget és az összes értelmes élőlényt is félrevezetik: egy zavaros többistenkép, „istenek harca” bontakozik ki az Úr küldötteinek bukása nyomán, a sátán pedig rejtve marad. A valóság az, hogy az Istentől való elfordulás átokszerű következményeket hordoz magában, és az ellenség ideiglenes győzelmét szolgálja.

• Náthán próféta ezt mondta Dávidnak: Mivel azonban ezzel a tettel okot adtál az Úr ellenségeinek a gyalázkodásra, meg kell halnia a fiadnak, aki született neked. (2Sámuel 12:14)

Súlyos kérdések merülhetnek fel hasonló eseteket látva: Minden hívőnek mondott ember bukása egyben Isten bukása is a világegyetem előtt? Tényleg „működőképes” Isten királysága, amit földi alattvalóin keresztül tervez kibontakoztatni? Isten nem is mindenható?

Megcsúfoltatás

Sajnos még mindig nem érte el SÁMSON megaláztatása mélypontját. Vakon is „szembe kell néznie” önszeretete végső következményeivel.

• Azután olyan jókedvük támadt, hogy ezt mondták: Hívjátok ide Sámsont, hadd szórakoztasson bennünket! Oda is hívták Sámsont a börtönből, hogy szórakoztassa őket.

Az egyik legmegrázóbb „stand up comedy” vette itt kezdetét… Micsoda torz és kegyetlen gondolkodásmód jellemezte fogvatartóit! Mit csinálhatott ebben a helyzetben Sámson? Jobb, ha el sem képzeljük… Egyetlen vigaszunk, hogy mi már tudjuk, mindig a legsötétebb pillanatban lép színre a kegyelem!

JÉZUS a közszemlére bocsátott szenvedés bajnoka! Önként állt az összes elbukott Sámson helyére; a fizikai kínzások után a gúnyolódást a kereszten, haláláig kellett hallgatnia. A sátán örömünnepet ült a kereszt alatt és körül jelenlévő zsidók és démonok körében: Isten Fia legyőzhető, megölhető! Mivel a Messiás minden tette a sátán uralmát fenyegette, a sok csoda, gyógyítás, szabadítás után végre eljött a bosszúállás órája! Ahogyan Sámsonnak szórakoztatnia kellett az ellenséges tömeget, úgy lelték örömüket a csúfolódásban a nép vezetői és a bal oldalán függő gonosztevő. Jézusra is szörnyű sötétség telepedett, miként Sámsonra, Istentől elszakító éjszaka és magány. Jézust is elhagyta az Atya, ahogyan Sámsont, de Jézus nem saját maga miatt bűnhődött! Önként, mély isten- és emberszeretetből választotta és vállalta a szívhasadáshoz vezető állapotot – a teljes kapcsolat-helyreállítás érdekében.

• Mert érted vállaltam gyalázatot, érted borítja szégyenpír arcomat. … Mert a házad iránti féltő szeretet emészt; rám hull a gyalázat, ha téged gyaláznak. (Zsoltár 69:9-10)

• Akik elmentek mellette, a fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: Te, aki lerombolod a templomot, és három nap alatt felépíted, mentsd meg magadat, ha Isten Fia vagy, és szállj le a keresztről! Hasonlóan a főpapok is gúnyolódva mondták az írástudókkal és a vénekkel együtt: Másokat megmentett, magát nem tudja megmenteni! Ha Izráel királya, szálljon le most a keresztről, és hiszünk benne! Bízott az Istenben, szabadítsa meg most, ha kedveli őt; hiszen azt mondta: Isten Fia vagyok. A vele együtt megfeszített rablók is ugyanígy gyalázták. (Máté 27: 39-44)

• … Krisztus sem a maga kedvére élt, hanem amint meg van írva: „A te gyalázóid gyalázásai hullottak reám.” (Róma 15:3)

A TANÍTVÁNYOK számára álljon itt egyetlen apostoli intés. Óriási különbség van a terhelt lelkiismeret vádjait hallgatva, „jogosan”, következményként szenvedni, mint úgymond ártatlanul, Isten ügyéért. Noha ez utóbbi is törvényszerű következmény, mégis van abban valami hihetetlenül felszabadító, ha az ember a benne élő Krisztus miatt szenved meghurcoltatást.

• … jobb jót, mint gonoszt cselekedve szenvedni, ha ez az Isten akarata. (1Péter 3:16-17)

Az új kezdet

SÁMSON Tudjuk, hogy az emberi haj még a halál beállta után is tovább nő egy ideig. Érdekes jelenség, megállíthatatlan folyamat. (Az izraeli hős ráadásul még meg sem halt.) Az alábbi mondat alapján ismét azt gondolhatjuk, hogy a hajában volt az ereje, de nem!

• Sámson haja azonban megint nőni kezdett azután, hogy levágták.

Sokkal inkább annak a belső titoknak a kifejeződése, hogy a saját hűtlensége miatt megtört hite kezdett el ismét csírázni… Fokozatosan visszatért belső látása, fokozatosan erősödött a hite, annyira, hogy újra szóba mert állni Istennel, aki elhívta és kiválasztotta őt. Egyrészt megszomorodott, másrészt megbátorodott. Önmaga miatt bizonyára bánat, Isten miatt viszont remény támadt benne. Hatalmas fegyvertény, hogy ezt az újjáéledést a vigasztalan körülmények sem tudták meggátolni.

• Mert az Isten szerinti szomorúság megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre (2Korinthus 7:10)

• megbánhatatlanok az Isten ajándékai és az ő elhívása. (Róma 11:29)

• Hűséges az Isten, aki elhívott titeket az ő Fiával, Jézus Krisztussal, a mi Urunkkal való közösségre. (1Korinthus 1:9)

Soha nem késő ismét fölvenni az Istenbe vetett bizalom fonalát! Az Úr részéről mindig nyitva áll a kapu, ahogyan a tékozló fiú apjának ölelésre tárt karjai. A megbicsaklott, kisiklott életű TANÍTVÁNYOK számára szilárd kapaszkodót nyújthat egy másik fontos apostoli buzdítás:

• Ne dobjátok hát el bizalmatokat, amelynek nagy jutalma van! … Az igaz ember hitből él. … nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy örök életet nyerjünk. (Zsidók 10:35.38)

Az utolsó kiáltás

Az, hogy SÁMSONban ismét felbuzdult a hit, cselekedeteiben is megmutatkozott. Bár helyzete fizikailag reménytelennek látszott, mégis az Úrhoz fordult meghallgatásért és erőért.

• Ekkor Sámson az Úrhoz kiáltott, és ezt mondta: Ó, Uram, Uram! Emlékezz meg rólam, és adj nekem erőt csak még most az egyszer, Istenem, hogy utoljára, a két szememért bosszút állhassak a filiszteusokon!

Ebben az utolsó, hangos imában benne van a tékozló fiú méltatlanság-tudata, de erős reménye is a kedvező isteni válasz felől. Abban bízott, hogy az élő Isten, aki őt életre hívta és kiválasztotta, nem mondott le róla, bukása, elrontott élete ellenére sem. Abban bízott, hogy van még számára kegyelem, erő és csoda … Hasonlít ez a helyzet a jobb lator esetéhez, aki ott a kereszten már képtelen volt bármire, ő is csak a pislákoló hitét nyújthatta Jézus felé:

• Mi ugyan jogosan [állunk ítélet alatt], mert tetteink méltó büntetését kapjuk, de ő semmi rosszat sem követett el. Majd így szólt: Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz a te királyságodba! (Lukács 23:41-42)

JÉZUSsal kapcsolatban több „utolsó”, az Atyához szóló kiáltást följegyeztek az evangéliumok. Ezek közül kettő kapcsolódik ehhez a történethez. Az első pontosan ellentétes tartalmú az ószövetségi hős kérésével, aki bosszúért folyamodott megcsonkítása miatt. A Fiú bocsánatot, elengedést kért gyilkosai, kínzói számára! A második pedig gyakorlatilag az önkéntes áldozati szerep felvállalását pecsételte meg: hadd haljak meg velük, közöttük, értük!

• Jézus pedig így könyörgött: Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek! (Lukács 23:34)

• Ekkor Jézus hangosan felkiáltott: Atyám, a te kezedbe teszem le az én szellememet! És ezt mondva meghalt. (Lukács 23:46)

A mindenkori TANÍTVÁNYOK számára Krisztuson keresztül örök út nyílt a meghallgattatás felé.

• Hívj segítségül engem a nyomorúság idején! Én megszabadítalak, és te dicsőítesz engem. (Zsoltár 50:15)

Isten mintegy kötelezettséget vállalt, hogy a segélyhívásokra hatalommal válaszoljon. Csak neki küldött felhatalmazás szükséges, a hit szava; és válaszol, függetlenül attól a mélységtől, ahová gyermeke csúszott. Azonban nemcsak innen lehet kiáltani, el lehet jutni Jézus szintjére, miként István vértanú és azóta oly sokan:

• Amikor megkövezték Istvánt, az így imádkozott: Uram, Jézus, vedd magadhoz szellememet! Azután térdre esett, és hangosan felkiáltott: Uram, ne ródd fel nekik ezt a bűnt! És amikor ezt mondta, meghalt. (Cselekedetek 7:59-60)

Az utolsó szabadítás

Láttuk, hogy SÁMSON saját gyengesége, paráznasága miatt veszítette el az erejét és a látását. Nem tudott többé ellenállni a filiszteusoknak, képtelenné vált kiszabadulni és legyőzni az ellenséget. Az ördög kihasználta bűnre való hajlamát és Delilán keresztül sikerült megkopasztott, elgyengült, megvakított rabszolgává süllyeszteni. Úgy tűnt, ráadásul joggal és megérdemelten, hogy a félelmetes erejű szabadító a legnyomorultabb, megalázott fogolyként, fájdalom és szégyen közepette, Istentől is elhagyottan fog elpusztulni. Azonban mégsem így történt!

• Azzal átfogta Sámson a két középső oszlopot, amelyeken a ház nyugodott, az egyiket jobb kezével, a másikat bal kezével, és nekik feszült. Majd ezt mondta Sámson: Hadd haljak meg én is a filiszteusokkal! Azzal megfeszítette erejét, úgyhogy a ház rádőlt a városfejedelmekre meg a népből mindazokra, akik benne voltak. Így többet ölt meg halálával, mint amennyit megölt életében. (Bírák 16:26-31)

Egy sokat ígérő pálya tört itt szomorú módon derékba. Ennek a részletnek azonban ugyancsak több és egyformán csodálatos olvasata van. A legkézenfekvőbb: Hogyan lehetséges, hogy Isten megsegített egy öngyilkosságra készülőt?! Ne értsük félre, az élet eldobása Isten törvénye ellen való! Az öngyilkosságot a szeretet Istene soha nem támogatja! Ilyen tett után különösen nagyon sajnáljuk az illetőt, azt gondolva, hogy bizonyosan kárhozatot szenved emiatt. De ne ítéljünk elhamarkodottan! Sámson esete az intő példa! Hiszen olyan sokféle tényező, összetevő és körülmény van, amit emberileg képtelenek vagyunk számba venni. Ne bíráskodjunk tehát senki fölött idő előtt! Ráadásul Sámson történetének több pontja bizonyítja, hogy nem szükséges a legnagyobb mélységig eljutni! Isten mindig szívesen kimenti a hozzákiáltó szerencsétlent! Az önkárhoztatás mindig a vádoló hangja! Az önvád nyomán a gondolat, hogy már nincs visszaút, mert Isten lemondott rólad, mindig a vádoló hangja! Soha ne higgyünk neki!

JÉZUS De van egy másik értelmezési lehetőségünk is a Dágon templomában történtekkel kapcsolatban! Sámson odaadta az életét az ellenség feletti győzelemért, azért, hogy népét megszabadítsa. Amit ott és akkor tenni tudott e célért, megtette. Jézus ugyancsak önként, önmaga odaáldozásával mentette meg az életünket, önként tette le az életét az emberiség szabadításáért. Noha Sámson úgymond öngyilkos lett, beteljesítette feladatát. Nem igaz, hogy aki öngyilkos lett, az biztosan elkárhozott! Ebben az esetben sem tudjuk pontosan, hogy Sámson milyen lelki gyötrelmeken ment keresztül, de ami biztos, hogy élete végén szívéből Istenhez kiáltott, mélyről és őszintén. Az Úr pedig megsegítette!

Kínálkoznak még további párhuzamok is: Ahogyan Sámson több ellenséget ölt meghalálában, mint életében, úgy Jézus is sokkal többeket mentett meg halála, mint földi élete árán.

• Ezért a nagyok között adok neki részt, a hatalmasokkal együtt részesül zsákmányban, hiszen önként ment a halálba, hagyta, hogy a bűnösök közé sorolják, pedig sokak vétkét vállalta magára, és közbenjárt a bűnösökért. (Ézsaiás 53:12)

• Mert az Emberfia sem azért jött, hogy neki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgáljon, és életét adja váltságul sokakért. (Márk 10:45)

TANÍTVÁNYOK Ugyanez a feladata a mai keresztényeknek is. Krisztus mai gyermekei készek-e életüket adni mások szabadításáért? Áldozathozatal, kényelmetlenségek járnak a keskeny úttal, ha megmenteni és üdvösségre akarunk vezetni másokat. Készek vagyunk-e – akár a halálra is?

• Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye fel naponként a keresztjét, és kövessen engem! Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét énértem, megmenti azt. (Lukács 9:23-24)

• Arról ismerjük meg a szeretetet, hogy ő az életét adta értünk; ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért.(1János 3:16)

A hithős

SÁMSON, bármily meglepő ezek után, a hit legnagyobb hősei közé tartozik. Nem makulátlan élete, hanem makacs, ragaszkodó hite miatt. Általános törvényszerűség, hogy mindig is az Istenbe vetett bizalom mentette meg az embert, soha nem a saját, tökéletes cselekedetei! A vak bíra utolsó tette mély hitéről tanúskodik! Fizikai világtalansága ellenére szellemében újra látta a könyörülő, hatalmas, változhatatlan Istent, és ez elegendőnek bizonyult számára.

• És mit mondjak még? Hiszen kifogynék az időből, ha szólnék Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról. Ezek hit által országokat győztek le, igazságot szolgáltattak, ígéreteket nyertek el, oroszlánok száját tömték be, tűz erejét oltották ki, kard élétől menekültek meg, betegségből épültek fel, háborúban lettek hősökké, idegenek seregeit futamították meg. (Zsidók 11:32)

• hűnek tartotta azt, aki az ígéretet tette (Zsidók 11:11)

JÉZUS Természetesen a hit igazi hőse nem más, mint az emberfia Krisztus. Minden lépését az Atyába vetett rendíthetetlen bizalom alapozta meg. Jézus a tökéletes szabadító, aki minden vonatkozásban a legerősebbnek bizonyult. A tökéletes istenemberi hit szerzője, minden idők „szuperhőse” Jézus Krisztus, az univerzum legerősebb bajnoka. Emlékezzünk erre, ha hibázunk, vétkezünk, elbukunk, elgyengülünk, elesünk!

• Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem törődve – vállalta a keresztet, és Isten trónjának a jobbjára ült. (Zsidók 12:2)

TANÍTVÁNYOK A keresztények ebben a hatalmas hitben járhatnak szüntelen: Jézus hite működik, nem a miénk! Emlékezzünk, kihez tartozunk valójában! Sámson sorsa rendkívül bátorító történet minden hívő számára! A legerősebb hős, Krisztus, folyamatosan erőt ad azoknak, akik az övéi. Jézus által erősebbek lettünk, mint a legerősebb ellenségünk! Nem pusztán hihetünk az Ő nevében rejlő hatalomban, de ha bennünk él, gyakorlati értelemben járhatunk az Ő személyesen kiküzdött hitében!

• Akik pedig befogadták, azoknak hatalmat adott arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. (János 1:12)

Barati Lilla

1 https://www.youtube.com/watch?v=sUZMkt1SBqI

2 Édes jött az erősből – Reménység foglyai (remenysegf.hu)