Isten a hétköznapokban

Isten üzenete és a robotika

Bessenyei Szilárd

A mesterképzési specializáció kiválasztása előtt beszélgettem két mérnökkel, akik azon az egyetemen végeztek, ahova én is menni akartam. Megkérdeztem tőlük, hogy a robotika és a beágyazott rendszerek közül melyiket válasszam. Ők egyhangúan a másodikat javasolták, mivel az gyakorlatias és az iparban is nagy kereslet van rá. A robotikát azért nem ajánlották, mert ott annyi képlet van, hogy meg kell tanulnom a görög ábécé össze betűjét, ráadásul ezen a területen Japánhoz képest mindenki le van maradva.

A mesterképzésre szóló felvételinél mégis abban volt békém, hogy a robotikát írjam be elsőnek. A képzés nehéz volt, szinte minden szabadidőmben tanulnom kellett. Mégis úgy láttam, Isten megáldotta a döntésemet. A szaktárgyaknál több alkalommal is megértettem bizonyos bibliai alapelveket, amelyek később hatással voltak az életemre. A matematikától kezdve a szabályozástechnikán át a rezgéstanig, több tantárgyból Isten különböző gyakorlati és lelki (szellemi) tanítást adott számomra. Olyan is volt, amikor az Úr ábrák segítségével magyarázta el nekem az elveit, és azt, hogy mit kell változtatnom a gondolkodásomon (Róma 12:2). Lelkesítő volt, amikor Isten a szakmán keresztül tanított engem. Ez számomra egyúttal egyfajta lelki (szellemi) kirándulás volt Isten bölcsességébe.

Szabadkán 2017 februárjában az Úr kegyelméből ún. beágyazott programozóként helyezkedtem el, majd kilenc hónappal később ugyanezt a tevékenységet Budapesten folytattam. A munkám során főleg mikrovezérlőket programoztam hálózati célokra, ami nem az egyetemi profilomhoz tartozott. A második munkaév vége táján úgy éreztem, elvesztettem azt az Istentől kapott lelkesedést, amit a tanulmányaim alatt nyertem. A régi tűz akkor tért vissza, amikor elkezdtem az interneten robotikával kapcsolatos kurzusokat nézegetni. Rátaláltam egy komolynak látszó tanfolyamra, amelybe ingyen betekinthettem. Bizonytalankodva megvizsgáltam, és kértem az Urat, adjon valamilyen megerősítést. Az első témakör a valószínűségszámítás volt. A bevezetőben ez állt: „Köszöntelek a bayesi gondolkodás világában! Sok évvel ezelőtt Thomas Bayes tiszteletes azért fejlesztette ki a Bayes-tételeket, hogy bebizonyítsa Isten létezését.”

Szinte szóhoz sem jutottam. Ilyen matematikaórám még nem volt, ahol már az első bekezdésben szó esik Istenről. Ez volt számomra a megerősítő jel, hogy Isten akaratában járok. Három lehetőség állt előttem. Az első, hogy ellenállok az Úr vezetésének, és minden marad a régiben. A második, hogy munka mellett elkezdem az intenzív online kurzusokat, ami legalább heti 20 óra. Ennek a döntésnek a szabadidőm, vagyis az Istennel való személyes kapcsolatom és az embertársaim felé végzett szolgálataim látták volna kárát. A harmadik, hogy felmondok, vagyis teljes munkaidőben a kurzusokat hallgatom és így megmaradnak a szabadidős tevékenységeim. Az utolsó opció mellett döntöttem, mivel az Istennel való kapcsolatom mindennél fontosabb számomra. Az volt a kihívás, hogy hátra kellett hagynom a stabil munkahelyemet, és ezzel kiléptem az Úrral az ismeretlenbe. A futópálya valójában már elő volt készítve, csak a startpisztoly dördülése hiányzott.

Tanulságok számomra a történetből:

  • Isten a természettudományok által is ki tudja magát jelenteni, akár egy matekórán is.
  • Megvan az oka, hogy Isten miért ad vonzalmat egy bizonyos tudomány iránt.
  • Az Úr tudja az ütemtervet.

Budapest, 2018 decembere

Isten legnagyobb ajándéka az ő jelenléte.

Max Lucado